Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
123 törekvéseket tükröznek. Nem kellően ügyfélbarát a törvényjavaslat, bár miniszter asszony most hangsúlyozta az expozéjában, hogy ilyen törekvés irányította a minisztérium munkáját. A hatóság és az ügyfél kapcsolatában a szolgáltatás jelleget továbbra sem kellően tükrözi, talán csak a címe az, amely erre meghatározóan utal. (Dr. Avarkeszi Dezső: Meg egy külön fejezet.) A törvényjavaslat új joginté zményeket is bevezet a közigazgatási jogalkalmazás területére. A hatósági szerződés fogalma, amely önmagában ellentmondásos számomra, azt jelentené, hogy a hatóság köt szerződést az ügyféllel. Azt tudjuk, hogy a közigazgatási eljárásban lehetőség van jelen leg is egyezség kötésére, például amikor a birtokvitában szembenálló felek egyezséget kötnek, és ezt a hatóság jóváhagyja. Jelen esetben azonban arról van szó, hogy a hatóság maga az ügyféllel köt szerződést. A közigazgatástól idegen intézmény - mai közáll apotainkat ismerve - korrupciós kiskaput nyújt a közigazgatási ügyintézésben. Miniszter asszonnyal talán közös professzorunk Pécsett, Szamel professzor úr örök érvényű könyve, a közélet tisztaságáról szóló könyve azt hiszem, jelenleg is érdemes olvasmány v alamennyiünk számára. A hatósági közvetítő egy új résztvevője a közigazgatási eljárásnak. A törvényjavaslat szerint - és ez az elnevezéséből is következik - a hatósági közvetítő az ügyfelek és a hatóság között közvetít kölcsönösen elfogadható megoldás megt alálása érdekében; így fogalmaz a törvényjavaslat. Nem a gondolat rossz, de mondjuk, az elhíresült Greshamügy után azt hiszem, hogy a korrupció, a közélet tisztasága kerül veszélybe egy olyan jogintézmény nem kellően szabályozott bevezetése esetén, mint a mi a hatósági közvetítő szerepe, intézménye, amely tulajdonképpen a hatóság és az ügyfél közti kapcsolatba ékelődik be és közvetít. Közéletünkből több olyan példát ismerhetünk, amikor ez a fajta kapcsolat nem szerencsés. Jóllehet, vannak ennek nyilván prak tikus okai, tehát olyan jellegű közigazgatási ügyekben, amikor az ügy több ezer embert vagy egy egész települést érint, akkor nehezen várható el, hogy a közigazgatási szerv megtalálja a megfelelő kapcsolatot valamennyi érintettel, valamennyi potenciális üg yféllel, és az ügy sikerrel záruljon, és az a beruházást ne hátráltassa. De azt hiszem, hogy a közigazgatási szervezeten belül vagy a politika világában kell ezt a kapcsolatkeresést megtalálni, nem pedig egy indokolatlan résztvevő beiktatásával. Egészében tehát a Fidesz képviselőinek és képviselőcsoportjának az az álláspontja, hogy ezen törvényjavaslat újdonságai elfogadhatóak, és számos módosító javaslattal talán az általános vitára alkalmassá tehetők, jóllehet a bizottságban még, amikor a törvényjavaslatr ól szavaztunk, úgy foglaltunk állást, hogy nem tartjuk alkalmasnak az általános vitára. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Németh Erikának, az emberi jogi bizottság előadójának. NÉME TH ERIKA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a tegnapi napon tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatot. A bizottság kormánypárti képvi selői egyhangú igennel, az ellenzéki képviselők pedig egyhangú tartózkodással szavaztak. Egy rendkívüli jelentőségű törvény áll előttünk, amely nagyon hosszú egyeztetés eredménye. Egy nyilvánvalóan ügyfélbarát törvényről van szó, amely gyökeresen átalakítj a majd a közigazgatási eljárás mai gyakorlatát. Kormánypárti részről elhangzott, hogy a benyújtott javaslattal felkeresett közigazgatási szakemberek valamennyien elismeréssel szóltak arról az egyeztetési folyamatról, mechanizmusról, amelynek eredménye az e lőttünk lévő dokumentum. Jó volt hallani, hogy a közigazgatásban dolgozó szakembereknek többször is volt alkalmuk véleményezni a tervezetet, és jelzéseik többségében be is épültek a törvényjavaslatba. A kormánypárti részről elhangzott kérdések a határidőkr e, az adatvédelemre, valamint a hatálybalépés utáni gyakorlat megvalósulásához nélkülözhetetlen anyagi háttérre vonatkoztak, illetve felvetődött néhány pontosító javaslat is. Az ellenzék részéről a kisebbségek nyelvhasználata került szóba. A törvény a kise bbségek nyelvhasználatáról megnyugtatóan rendelkezik, és bár a bizottsági ülésen nem hangzott el, most nem
