Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 4 (170. szám) - Személyi ügy: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1077 része a honvédelmi kötelezettségrendszer szabályainak részletes meghatározása. Ennek során, figyelemmel az alkotmány 70/H. §ának javasolt kiegészítésére, az alkotmányba kerülő alapvető kötelezettségi formák részletes szabályait kell meghatá rozni. El kell ugyanis különíteni az egyes kötelezettségek bevezethetőségének időszakait, illetve az érintett személyek körét. A szabályozó kiinduló elve a hatályos törvény azon rendelkezése volt, hogy a honvédelmi feladatok ellátása ne okozzon szükségtele n és aránytalan megterhelést az állampolgárok részére. A szocialistaszabad demokrata kormány ezért 2002es programjának a honvédelem szempontjából meghatározó elemévé tette, hogy szűnjön meg békeidőszakban az állami kényszeren alapuló szolgálatteljesítés. Ezt követően azonban a kormányprogram hangsúlyozta, hogy az állam a haza esetleges veszélyeztetettsége idejére nem mondhat le polgárainak áldozatvállalásáról, szolgálatteljesítéséről. A feladat kétirányú szabályozást tett szükségessé: a béke időszakára az állampolgári terhek csökkentését; a reményeink szerint be nem következő minősített időszakokra pedig egy aktiválható rendszer szabályozását. Tisztelt Ház! Az alkotmány, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat következetesen el kívánja különíteni az állampolgárokat békében, illetve a hadkötelezettség aktiválását követően terhelő kötelezettségeket. A hadkötelezettség aktiválása azonban alkotmányos kérdést jelent, arra automatikusan sor kerül a rendkívüli állapot kihirdetésével , illetve külön döntés kell hozzá a most bevezetni szándékozott megelőző védelmi helyzet kihirdetését követően. Ez az a pont, ahol a négy parlamenti párt nem tudott konszenzusos normaszövegben megállapodni. A kormány és három párt a megelőző védelmi helyze t kihirdetését, illetve a hadkötelezettség visszaállítását a jelen lévő képviselők kétharmados döntéséhez kívánta kötni annak érdekében, hogy a szolgálati kötelezettségek csak kivételesen indokolt esetben, eljárási garanciákkal lehessenek érvényesíthetők. A beterjesztett javaslat szerint a megelőző védelmi helyzet egy kormányzati és országgyűlési politikai mérlegelést igénylő, sajátos hatalomgyakorlási időszak lenne. Tisztelt Ház! Indoklást igényel a bevezetésre javasolt új minősített időszak, a megelőző vé delmi helyzet tartalma. Az alkotmány 19. §ában jelenleg is szereplő rendkívüli helyzet a Magyarországot érintő háborúra, illetve annak közvetlen veszélyére utal. Ekkor azonban már késő védelmi előkészületeket tenni, illetve a rendkívüli állapot kihirdetés e önmagában is kockázatokkal jár. A hatályos alkotmány fogalmai statikus jellegűek, nem kezelik azokat a helyzeteket, amikor a konfliktusok fokozatosan alakulnak ki, illetve mérgesednek el. Ehhez képest a békeidőszaki hatalomgyakorlás és a honvédelmi tanác s rendkívüli állapoti működése közé a javaslat két köztes lépcsőt kíván beiktatni a megelőző védelmi helyzethez kapcsolva. Szeretném hangsúlyozni: a kormány nem készül - reméljük, egyik jövendőbeli kormány sem készül - kivételes hatalomgyakorlásra, rendele ti kormányzásra, a demokratikus jogrend korlátozására. A minősített időszaki tárgykörök alkotmánynak megfelelő, stabil törvényi szabályozása azonban tovább már nem halogatható. Az új minősített időszak, amelynek bevezetéséről az Országgyűlés lenne jogosult dönteni, a hadkötelesek sorozására és kiképzésére lenne fordítható. Ezt megelőzően azonban, a kihirdetés kormányzati kezdeményezését követően már lehetőség nyílna olyan igazgatási jellegű tevékenységek beindítására, amelyek a békeidejű működéstől eltérnek ugyan, azonban az állampolgárokat még közvetlenül nem érintik. A felkészülés, illetve a sorozás és kiképzés céljára fordítható időszak tenné lehetővé, hogy a békeidejű hadkötelezettség megszüntetését követően is a jövőben szükségessé váló személyi állomán y rendelkezésre álljon egy esetleges fegyveres konfliktus esetén is. Ennek szabályozása során az előkészítőknek mérlegelniük kellett, hogy a békeidőszaki kötelezettségcsökkentés és a rendkívüli állapoti jogkorlátozás között milyen módon biztosítható az az átmenet, amely a legszükségesebb, de elégséges körben érinti az állampolgárokat. Megítélésünk szerint a javasolt rendszer a hatályos
