Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 4 (170. szám) - Személyi ügy: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1076 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt érdeklődő és kevésbé érdeklődő Képviselőtársaim! A honvédelemről szóló, jelenleg hatályos 1993. évi CX. törvény a megelőző tizenegy évben megfelelően biztosította a működés kereteit. A jelen tős biztonság- és védelempolitikai változásokra tekintettel a honvédelmi törvény azonban eljutott arra a pontra, amikor a szükségessé vált módosítások tömege és jellege már új törvény beterjesztését teszi szükségessé. Az új törvény benyújtását tartalmi old alról a honvédelmi rendszerváltás, az önkéntes haderőre történő áttérés indokolja. Amikor az 1993. évi CX. törvényt a parlament elfogadta, Magyarország önállóan képzelte el honvédelmének megvalósítását, és ezt döntő mértékben az állampolgári áldozatvállalá sra építette. A körülmények azóta alapvetően megváltoztak. Magyarország 1999 óta a NATO, ez év májusa óta pedig az Európai Unió teljes jogú tagja. A nemzetközi szerződésekhez és szervezetekhez való csatlakozás alapvető módon érintette az ország biztonságát . Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarországot, hazánkat hagyományos katonai támadás veszélye belátható időn belül nem fenyegeti, azonban az aszimmetrikus fenyegetések miatt hazánk biztonságát más típusú kihívások érik. Tisztelt Ház! A megváltozott biztonságpo litikai és szövetségi környezetre a Magyar Honvédségnek is reagálnia kell. Az új típusú fenyegetettségek kezelésére nem a hagyományos tömeghadsereg, hanem a speciális katonai képességekkel rendelkező, professzionális haderő alkalmas. Megváltozik tehát a ha derő feladata, struktúrája és alapvető szervezési elve is. Békeidőben a vegyes rendszerű haderőt az önkéntes jelentkezés alapján szolgálatot teljesítő hivatásos szerződéses és önkéntes tartalékos állományból álló Magyar Honvédség váltja fel. Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló T/11432. számú törvényjavaslat benyújtása a honvédelem rendszerének alapvető szabályait érintő korrekció igényét jelzi. Abban az esetben ugyanis, ha a honvédelmi feladatok ellátására elsődlegesen hivatott Magyar Honvédségre vonatkozó alapvető szabályokat meg kell újítani, nem mellőzhető az együttműködő, illetve a szervezetet irányító állami intézményrendszer felülvizsgálata sem. A honvédelem rendszerének komplett újraszabályozása váli k szükségessé. Mindez természetesen összhangban van az alkotmány módosításáról szóló T/11431. számú törvényjavaslattal is. Az új honvédelmi törvény kialakítása az önkéntes haderőre történő áttérés miatt azonban felveti a honvédelmi kötelezettségrendszer al kotmányos szabályainak kiegészítését, illetve az irányítási jogkört gyakorló állami szervek hatásköreinek részleges újrarendezését is. Az alkotmány módosítása ezeken túl eleget tesz annak a visszatérő szabályozási igénynek is, hogy a határőrség az idejétmú lt fegyveres erő jelleg helyett váljon kizárólagosan rendvédelmi szervvé. Ennek megfelelően az alkotmányból a fegyveres erők fogalma elhagyható, amely fogalmi változásnak az új honvédelmi törvényre is kiható következményei vannak. (18.40) Tisztelt Ház! A h onvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat nem kényszerül a fegyveres erőkre vonatkozó közös szabályok meghatározására. E törvényjavaslat a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályairól, a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vev ő szervekről, a honvédelem irányítási rendjéről, a honvédségről, valamint a békétől eltérő időszakok sajátos szabályairól szól. A javaslat szerkezete ennek meghatározása során a hatályos honvédelmi törvénytől részben tért csak el. Fennmarad az egységes tör vényi szabályozás igénye azzal, hogy az egymástól elkülönülő, eltérő alkotmányos felhatalmazásokhoz kapcsolódó elemeket a törvény különböző részei, illetve fejezetei tartalmazzák. A javaslat ennek során, meghaladva a korábbi ideiglenességi igényt, a békeál lapottól eltérő, úgynevezett minősített időszakok végleges szabályozását végzi el. A hatályos honvédelmi törvényhez képest a javaslat lényegesen szélesebb körben szabályozza a Magyar Honvédség működésének alapvető feltételeit. A T/11432. számú törvényjavas lat kiemelkedő
