Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - Domokos László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Elégedett-e a kormány a 7,6 százalékos inflációval?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
58 Akkor viszont egy mintegy 30 százalékkal csökkenő infláció volt jellemző, ma viszont duplájára emelkedett az infláció mértéke. Az sem mellékes kérdés, hogy az infláció milyen szerkezetben valósult meg. Tudjae, államtitkár úr? Miközben az infláció mértéke 2003 májusa és 2004 májusa között 3,6 szá zalékról 7,6 százalékra nőtt, a csatornadíjak ugyanebben az időben 19 százalékkal emelkedtek, a helyi tömegközlekedés 16 százalékkal drágult. Kiemelkedő mértékű az elektromos energia 22 százalékos drágulása, a vezetékes gáz árának 19 százalékos emelkedése és a távfűtés 13 százalékos drágulása. Mit kíván tenni, államtitkár úr? Hol van már az a szociális érzékenység, amikor a kormány ma már maga ismeri el a konvergenciajelentésben, hogy a magyar gazdaság áralapú versenyképességét kedvezőtlen irányba befolyáso lta az infláció emelkedése? Ezen túlmenően jelentős terheket ró az infláció a bérből és fizetésből élőkre és a nyugdíjasokra is. Mennyi is volt a nyugdíjemelés az év elején? Mindössze 6,3 százalék. És mennyi volt a nyugdíjasok fogyasztói kosarába illeszked ő úgynevezett nyugdíjasinfláció 2004 májusában? 8,1 százalék. Kérdezem az államtitkár úrtól: mi a kormány álláspontja a hatóságiáremelkedések kordában tartása tekintetében, és mikor kíván véget vetni az inflációt mesterséges módon szító fiskális politiká nak? Őszinte válaszát kérem. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Veres János államtitkár úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először némi pontosítással szeretném kezdeni a választ, hiszen a képviselő úr által elmondottakban legalább két ponton olyan téma is szerepelt, amelyet, úgy gondolom, érdemes pontosítani. Az első: képviselő úr, a most számunkra rendelkezésre álló számok alapján semmiképpen nem állítható az, hogy 3 vagy 4 százalékkal magasabb inflációs mértékről lenne szó, mint ahogy az a képviselő úr interpellációjában szerepelt, mint az előző évben volt, hiszen teljesen nyilvánvalóan, ha 2t mondott volna a k épviselő úr, akkor az is csak épphogy megütötte volna azt a mértéket, mint ami a valóságos mérték. A másik pontosításom úgy szólna, hogy a képviselő úr pontosan fogalmaz az interpellációjában, amikor a 2003. évi legalacsonyabb inflációs mértéket mint 2003 májusában mért inflációs mértéket megemlíti, azonban szeretném, ha figyelembe venné azt is, hogy ennek természetesen az éves inflációra gyakorolt hatásaként van egy olyan következménye is, hogy vélhetően és várhatóan, mint ahogy ennek az évnek a januárjába n már erről beszéltünk a parlament bizottságában is, ennek az évnek az inflációs lefutása úgy volt prognosztizálható, hogy nagyjából az ötödik hónapig egy növekvő inflációs mérték és az ötödik hónaptól kezdődően egy csökkentő inflációs mérték lesz várható ebben az évben. Ezen túlmenően a májusi inflációs adatban, mint ahogy azt már a szakértők, illetve a Pénzügyminisztérium is közzétette, két körülménynek volt meghatározó szerepe, nevezetesen a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett olajár miatti olajte rmékár alakulásának, illetve a mezőgazdasági áraknál bekövetkezett jelentősebb mértékű, 10 százalékot meghaladó, elsősorban a primőr termékeknél meghaladó áremelkedési mértéknek. Mindezt figyelembe véve, úgy gondolom, érdemes még azt a trendet is mérlegeln i és végiggondolni, hogy egy hónap alapján kialakult inflációs mérték nem teszi azt sem szükségessé, sem lehetségessé, hogy ezt követően bárki egy másik, ez évre várható értéket határozzon meg mint a lehetséges infláció ez évi mértéke. Meglehetősen korrekt és visszafogott volt a Magyar Nemzeti Bank reagálása az egyhavi inflációs mérték magas voltára, és ezt követően sem gondolta úgy, hogy az év végére várható inflációs mértéket, illetve a 2005. év végére várható 4 százalékos inflációs mértéket korrigálni ke llene ezek miatt a hatások miatt.
