Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
270 ELNÖK (Harrach Péter) : Révész Máriuszé a szó. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az a baj, hogy Magyarországon ma azok építik a kapitalizmust, akik húsz éve ezzel ijesztgették az országot. Az a baj, hogy olyan kapitalizmust építenek, amilyennel ijesztgették az országot. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a mai vitanap már csak azért megérte, hogy hallottuk azt a parlamentben, hogy az állam nem mindi g rossz tulajdonos. Szerintem önmagában az, hogy mindezt egy szabad demokrata képviselőtől hallottuk, jelentős előrelépés az elmúlt időszakhoz képest. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan államok, ahol az állami tulajdon jól is tud működni, de Magyarors zág nem tartozik ezen államok közé, mert Magyarországon az állami tulajdon biztos rossz. Azt gondolom, hogy az előző hetek, hónapok vitájához képest ez már egy jelentős előrelépésnek tekinthető. Egykét dologra azért még hadd hívjam fel a figyelmet. Szóba került itt az energetikai szektor privatizálása. Néhány évvel ezelőtt volt egy meglehetősen nagy botrány Amerikában, Kaliforniában, talán még egy kormányzó is belebukott, amikor összeomlott az energetikai ellátási rendszer, és Amerikában, amit azért elég s zabad piacgazdaságnak szoktak tekinteni a világban, sorra születtek a cikkek, hogy azért helyes lenne, ha lenne az energetikai szektorban állami tulajdon, és meg kellene fontolni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez így nem mehet tovább. Most úgy látom , hogy pontosan ezen az úton haladunk meggondolatlanul, mert a költségvetésnek mindenképpen pénzre van szüksége, hiszen az összeomlás szélén áll, nem lesz tartható az idei hiány sem. Valaki mondja meg - vitatkozzunk erről, benne van az előterjesztésben , hogy a Postát pontosan miért is kell Magyarországon privatizálni. A képviselőtársam azt mondta, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadót, amely mondjuk 35 százalékát biztosítja a magyar tankönyvpiacnak... - az általános iskolás tankönyvek esetében ez az arány jóval 5 0 százalék felett van, a cég nyereséges, tehát minden évben a költségvetésbe befizet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nem szükséges pénzt invesztálni bele; miért is kell eladni, tisztelt képviselőtársaim? Nem tudjuk ezzel a tankönyvpiacot befolyásolni? Erről kellene beszélni, mert erről szól a (Az elnök ismét csenget.) mai napirend pont témája. Szeretném hallani cégről cégre az érveket, hogy miért is kell ezeket az állami tulajdonú cégeket eladni. (Közbeszólás a Fidesz sora iból: Így van, ezt várjuk! - Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Még vannak kétperces felszólalásra jelentkezők, aminek természetesen teret kell adnom, de eddig a spontán vitának voltunk az élvezői. Adjuk meg a lehetőséget azoknak, akik előre felkészültek és írásban jelentkeztek. Még három kétperces felszólalás megelőzi őket. Szalay Gáboré a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megfogadom az ön intelmeit, ez az utolsó kétperces, bármi hangzik is el válaszul. Ha Révész Má riusz képviselőtársam figyelt az Ivanics képviselő úr, bizottsági kisebbségi előadó által elmondottakra, akkor ő azzal kezdte, hogy örült, hogy a gazdasági bizottságnál nem jött az elő, hogy az állam eleve rossz tulajdonos, és a “magán” eleve jó tulajdonos . (20.10) Valóban, ez nem hangzott el a gazdasági bizottságban, és itt se ebből indulunk ki. Természetesen nem ebből indulunk ki, de azt látnunk kell, hogy Magyarországon nem hasonlítható össze egy állami tulajdonú cég helyzete mondjuk egy franciaországiva l. Miért? Az egyik okot mondtam: azért, mert itt az államnak nincs pénze a fejlesztésekre, és nincs pénze arra, hogy az elmúlt időszak hiányait most pótolja. Másodrészt: itt egy állami cég vezetőivel szemben jellemzően kormányszínektől
