Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PUCH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója:
245 hanem egy ütemes privatizáció. Több olyan vállalat és cég került ebbe a helyzetbe a fe lkészítés során, amikor ezek az ÁPV Rt. belső szabályzatai szerint már megtehetők. Az ÁPV Rt. belső szabályzatai teljesen átláthatóak. Ellenzéki képviselőtársaim képviselője ott ül az ÁPV Rt. minden döntéshozó fórumán, még az igazgatóságba is akkor ül be, amikor akar. Ugyanis a felügyelőbizottság minden tagja részt vehet bármely döntéshozó szervezet ülésén. Minden anyaghoz hozzájuthat, és úgy tudom, hogy ez az elmúlt napokban meg is történt, a mai napra való felkészülés kapcsán az önök képviselője minden an yagot elvitt. És remélem, ha azokat látják, akkor az is igaz, hogy egy átlátható privatizációról van szó. Én nem ezt szeretném mondani, hanem egypár tárgyi tévedés is van, amikor a gazdasági bizottságban a kormányzati többség azt mondta, ez az anyag alkalm atlan arra, hogy általános vitára bocsássuk. Ha mégis ide került, úgy gondolom, azt kell mondjuk, hogy így, ebben a formában elfogadhatatlan a részünkre. Ugyanis az egyedi cégek közül, amikről szól, és az indoklásban is több helyen megjegyzi, egy csomó oly an van, aminek nincs pillanatnyilag napirenden lévő privatizációja. A posta felkészült. Ha 2009re a Magyar Posta nem felkészült egy versenyhelyzetre, akkor az európai normák szerint mellette bárki végezheti ezt a szolgáltatást. Én úgy gondolom, hogy a mag yar állam saját vagyonának megőrzése érdekében is fontos lépés, ha a Magyar Postát erre a versenyre felkészíti - a privatizációja nincs napirenden. A MVMnél egy csomó szabály módosítására, törvénymódosításra van szükség, és természetesen akkor megvitathat juk az MVM “hogyan tovább?”ját és az MVMhez kapcsolódó részeknek a privatizációját. Ezért azt gondolom, hogy ennek a leállításáról teljesen értelmetlen beszélni, az előterjesztés szerint pedig ez is benne van. Vannak olyan feladatok, amikről azt gondolju k, hogy azon cégek kapcsán, amelyek most oda kerültek, magánkézben gyakorlatilag könnyebben elvégezhető feladatként jelennek meg. Nem biztos, hogy ha a Tankönyvkiadó magánkézben van, akkor drágább vagy olcsóbb tankönyvet fog kiadni. A tankönyv kiadásának v annak szabályai, azt az állam különböző jogszabályokon keresztül befolyásolja. Jelenleg már csak 30 százalékban uralja a tankönyvpiacot az állami tulajdonban lévő Tankönyvkiadó, és folyamatos piacvesztésben van. Úgy gondolom, ezen érdemes elgondolkodni, ho gy ez a legjobb példae arra, amikor az államnak mint tulajdonosnak is ott kell lennie. A másik tárgyi tévedés az előterjesztésében: Tokaj és a ménesbirtok ügye. Mindkét esetben a privatizáció előtt kikerült az a két inkriminált rész, amit az előterjesztő kifogásolt abban az ügyben, hogy nemzeti értékek kerültek privát kézbe, és ezt követően nem működtethetők ezek a dolgok. Tehát szeretném, ha ezt is figyelembe venné, amikor ezekről szó van. A harmadik rész, amikor a gondokkal küzdő társaságokat is felsorol ja, hogy azonnali hatállyal függesszük fel a privatizációjukat. Azt kérdezem én, hogy ezt követően a magyar adófizető polgárok pénzét fordítsuk arra, hogy a Zsolnaygyárba havonta 2030 millió forintot tömünk, Bábolnába több száz milliót? És természetesen nem mai eset az, hogy ezt beletömjük, hiszen '982002 között ugyanez történt. Csak nagy levegőt kellett venni, hogy ez így nem mehet tovább. Igenis érdemes ezen elgondolkodni, hogy erre kaptunke mandátumot, és erre kaptunke felhatalmazást, hogy a gyengül ő cégekbe folyamatosan állami forrásokat tömjünk, és csoportosítsuk át ide az adófizetők pénzét. Én úgy gondolom, hogy ez nem így van. A másik, amikor a MOLról és a Richterről szól az előterjesztés: azt gondolom, ha csak a sajtót olvasta volna Richterügy ben az előterjesztő, akkor nem aggódna ennyire. A másik: a MOL tekintetében pedig az önök törvényi szabályozása nyitotta meg ezt a lehetőséget. És úgy gondolom, akkor azt a lehetőséget nem azért nyitották meg, mert nem gondolták, hogy előbbutóbb ezzel éln i kell. És azt is tiszteletben kell tartani, hogy igen, ez egy ütemezés, és akkor, amikor a piaci pozíció lehetővé teszi egy ekkora vállalat tőzsdére vitelét, a magyar nemzeti vállalat potenciális fejlődésének segítését jelentette ez a privatizációs tranza kció. A továbbiaknak,
