Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
962 Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók a tankönyvpiac területén is versenyről beszéltek és piacról. Én egy sokkal fontosabb dologra szeretném fölhívni a figyelmet, mégpedig a fogyasztóvédelemre, amely szintén a parlament előtt van, és nagyon lényeges a mindennapjainkban, hogy olyan árukhoz, olyan szolgáltatásokhoz jussunk, ami méltó egy fejlett piacgazdasághoz. Úgy gondolom, hogy a szabadságjoga inkat is érintik ezek a kérdések, és ehhez kapcsolódik a javaslat 15. számú kitétele, amelyet Pánczél Károly és Tóth Ferenc, Kuzma László és Révész Máriusz jegyez, amelynél az az érdekes szituáció állt elő, hogy szemben az oktatási bizottsággal, a gazdaság i bizottság megfontolva a következő érveket, támogatta, elfogadásra javasolta. Ennek a lényege az, hogy a szülők is, annak ellenére, hogy közvetlenül nem választhatnak tankönyvet, amelyet a gyerekeik részére jóváhagynak, de az iskola felé és a tankönyvkiad ó felé is mindenképpen elvárható az, hogy föltüntessék ezeknek a tankönyveknek a mibenlétét, mégpedig azt, hogy szerepele a tankönyvjegyzékben, vagy nem szerepel. Tehát a javaslat pontosan úgy szól, hogy a tankönyvjegyzékben nem szereplő, de tankönyv célj ára szolgáló könyvek címlapján fel kell tüntetni: nem jóváhagyott tankönyv. Úgy gondolom, hogy az elemi szabadságjogokat teszi kérdésessé, ha ezt nem fogadja el a tisztelt Ház. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Ha szabad egy javaslatot te nnem a képviselő uraknak, a kétpercest arra használják, hogy vitatkoznak, mert van ötperces lehetőség is, ott bővebben lehet kifejteni a mondanivalót. Köszönöm szépen. Pánczél Károly képviselő úr kétpercese következik. PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Eleget nem téve a felszólításának, hogy vitatkozzam, kivételesen egyetértenék Szabó Zoltánnal akkor, amikor egy sajátos piacról beszélt a tankönyvpiac tekintetében, hiszen itt a vásárló nem igazán dönthet a nem vásárlás mellett. Éppen ezért tartjuk fontosnak azt, hogy az összeférhetetlenséget megpróbálja szabályozni ez a törvény. Ugyanis a törvényjavaslatban szerepel az, hogy a tankönyvkiválasztásban szereplő pedagógus vagy a tankönyvellátásban közreműködő személy a tankönyvforgalmazótól semm ilyen juttatást vagy kedvezményt semmilyen formában nem fogadhat el. Úgy gondoljuk, hogy ezt ki kell terjeszteni az iskola egészére és a nevelőtestület egészére is, ehhez nyújtottunk be 29. számmal egy módosító javaslatot. Lehet, hogy nem a legszerencséseb b vagy legpontosabb ott a megfogalmazás, de mindenféleképpen ezt a szándékot kérem a kormánypárti képviselőktől, hogy támogassák vagy kapcsolódó módosítás formájában, hiszen az üzleti életben elfogadott dolog, hogy a vásárló esetleg valamilyen kedvezményt kap. Ebben az esetben viszont nem az iskola, nem a nevelőtestület a vásárló, hanem a gyerek, illetve a szülő, és itt nem ő részesül kedvezményekben, mint ahogy azt egyébként újságok reklámjaiból tudjuk, hogy milyen kedvezményeket kínálnak egyes kiadók a ne velőtestület, az iskola egészének. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Horváth János képviselő úr következik, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A verseny szerepe vagy alkalmatlansága a tankönyvpiacon nem olyan sú lyos, olyan nehézkes, mint ahogy látszik első meglátásra egyikmásik fölszólaló képviselőtársamnak. Az, hogy tankönyvet kell venni, valaki elhatározza, az iskola, vagy a miniszter, vagy akinek ehhez joga van, és a diák azt veheti és mást nem, tisztelt Ház, nem zárja ki a versenyt. Ez egy nagyon gyakori jelenség az életünkben. Ha repülök Brüsszelbe, Amszterdamba vagy
