Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László):
956 eseteket sorol fel a törvénytervezetben az előterjesztő, amelyek valójában nem tekinthetők súlyos veszélyeztetésnek. Sorba venném ezeket az eseteket, mert ezekkel mi nem értünk egyet. Az egyik ilyen eset, amikor súly osan veszélyeztető helyzetet teremtenének és ezt szankcionálnák: a munkavédelmi üzembe helyezésnek az elmaradása. Úgy gondoljuk, hogy indokolt lehet ezt a kört beemelni a súlyos veszélyeztetési körbe, de csak akkor, amikor a munkaeszközök egyértelműen vesz élyt jeleznek. Tehát nem értünk egyet azokkal az összekapcsolásokkal - márpedig a törvény ezt fogalmazza meg , hogy szinte valamennyi esetben a munkavédelmi üzembe helyezés elmaradása egyet jelentsen a súlyos veszélyeztetéssel. Véleményünk szerint ebből a körből csak azokat kellene kiemelni, amelyek valóban ennyire veszélyesek lehetnek a foglalkoztatottak számára. Ugyanez a véleményünk az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmaradásával kapcsolatban. Az előbbiből következik, hogy csak akkor tartjuk súlyos an veszélyeztetőnek a biztonsági felülvizsgálat elmaradását, ha valóban olyan munkakörökkel és munkaeszközökkel kapcsolatban történik ez meg, amelyek nagyon komoly veszélyt jeleznek. Ugyanez a helyzet a soron kívüli ellenőrzés elmulasztásával is: vagyis a soron kívüli ellenőrzést minden nem veszélyes esetben el kell végezni, ha a közvetlen veszélyeztetés bekövetkezett, és behoz a törvényalkotó egy kiegészítést a közvetlen veszélyeztetés kategóriájába, ami véleményünk szerint pontosításra szorul. Az I. veszé lyességi osztályban a kockázatértékelés elmulasztása is ebbe a kategóriába esik. Mi úgy gondoljuk, hogy ez is pontosításra szorulna, hogy itt is mit jelent a súlyos veszélyeztetés. Ugyanez a helyzet az orvosi alkalmassági vizsgálat elmulasztása esetében. É n úgy gondolom - és azt hiszem, képviselőtársaim is egyetértenek ezzel , hogy azért, mert az orvosi alkalmassági vizsgálatot elmulasztják adott esetben, ez nem jelent feltétlenül súlyos veszélyeztetést. Ezért úgy gondoljuk, hogy át kellene gondolni ezeket a kiegészítéseket, és közülük valóban csak a legfontosabbakat beemelni ebbe a körbe, amelyek nagyon keményen szankcionálják természetesen a munkáltatókat. A másik javaslatunk is pontosan ehhez a körhöz kapcsolódik. Ott nem azt javasoljuk, hogy ezeket a ki egészítéseket hagyjuk el, hanem azt javasoljuk, hogy gondoljuk át, hogy mit jelent a “különösen” kifejezés hangsúlyozása. Ez azt jelenti, hogy ezek a formai elemek, amelyeket az előbb érintettem, tűnnek különösen fajsúlyosnak, és nem pedig azok a tartalmi ügyek, amelyek adott esetben rendkívül súlyos balesethez vagy esetleg halálhoz vezetnek. Tehát nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy a súlyos eseteknek a minősítésénél még különösen kihangsúlyozzuk azt a kört, amelyik valójában nem biztos, hogy egyértelműen indokolja a súlyosan veszélyeztető magatartásnak a megjelölését. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Miután több felszólaló nem kíván jele ntkezni, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Csizmár Gábor államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván szólni. (Jelzésre:) De jelezte, hogy most nem kíván szólni, majd a határozathozatal előtt reflektál az elhangzottakra. A határozat hozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül majd sor. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ré szletes vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló