Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
950 meghatározott egyéni többletmennyiséget 2005. április 30ig eltávo lítják a piacról a fentebb említett módok valamelyikével, akkor, de csakis akkor a bizottsági rendeletben meghatározott mértékű befizetést kell teljesíteniük. Tehát az egyszeri befizetés a cukortöbblet esetében csak a végső eszköz és nem egyetlen megoldás. Tisztelt Ház! Még egy említésre méltót találtunk a cukorral kapcsolatban. A törvényjavaslat alapján a készlet értékbeni nyilvántartás alapján is meghatározható. Ez rendkívül veszélyes, és számos visszaélésre adhat lehetőséget. Az egyes piaci szereplők ért ékbeni nyilvántartása jelentősen eltérhet egymástól. Az importból származó cukor esetében ez akár igen alacsony is lehet, az országban esetlegesen lévő többletcukor pedig nem az árával, hanem a mennyiségével okozhat zavart. Tehát reálisabb és pontosabb kép et ad a mennyiségi számbavétel. Amennyiben valamelyik piaci szereplő ezt eddig nem tette meg, hogy így tartotta nyilván a cukorkészletét, van még idő a fizikai, mennyiségi feltételes leltár elkészítésére. Tisztelt Ház! Még van egy javaslatunk a tisztelt ko rmány felé, hogy majd az ellenőrzésbe vonja be a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát, hiszen a VPOPnak jelentős szakmai háttere van az ilyen jellegű ellenőrzések végrehajtásában. Összegezve az elmondottakat, a törvényjavaslatot jelenlegi formájá ban alkalmatlannak tartjuk a benne megfogalmazott cél, a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezéséből elérhető spekulációs haszonszerzés megakadályozására, ezért elfogadását jelenlegi formájában a Magyar Demokrata Fórum nem javasolja. Köszön öm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik egy törvénytervezet, amit a kormány igen súlyos késéssel terjesztett be, és amint köztudott, a késésnek mindig ára van. Ez a megállapítás még inkább igaz a piaci és piacvédelmi kése delemre, ebben a törvénytervezetben ugyanis éppen erről van szó, az Európai Unió piacvédelméről. A késedelem kapcsán ez a piacvédelem csupán a régi tagállamok piacvédelmére szűkül, de amennyiben ez a törvény a maga idejében megszületett volna, akkor nekünk mint csatlakozó országnak is javultak volna a piacvédelmi esélyeink. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne fussunk a pénzünk után, sajnos ez a tervezet ebből a szempontból is használhatatlan, mint ahogyan nyomban be is bizonyítom. A kormánynak ez a tö rvényalkotási kötelezettsége eredendően a csatlakozási szerződés aláírásához kötődik. A csatlakozási szerződés biztosította ugyanis bizonyos kvótájú hazai árukészletek piacvédelmét, és egyúttal megtiltotta a külföldi áruk belföldiesítését. Az erről szóló c satlakozáskori EKrendeleteknek a hazai törvénykezésbe történő átültetését ezért sürgettük és kértük folyamatosan. A késedelem miatt viszont piacvédelem helyett a spekulációs árukészletek célországává váltunk. Az EU piacvédelmét kijátszani kívánó árukészle teket szinte csalogatta a honi szabályozatlanság, az egész ország a vámmentes áruk depójává váló, kvázi vámszabad területté vált. Így már érthető, hogy a külföldi eredetű csirke- és sertéshúskészletek minden időket meghaladó mértékűvé nőttek, és emiatt ter mészetszerűen a hazai árualapok piaci helyzete is megrendült, hiszen külföldről behozott áruk esetében az EUvédővámmal szűkített piaci árról van szó. A törvényelőterjesztés mulasztásával a kormány nemcsak a spekulációs árukészleteket hívta az országba, d e természetesen a mögöttük álló spekulációs tőkének is nagyban kedvezett. Az elmondottak tükrében szinte törvényszerűen következett be Magyarországon az ismert agrárpiaci válság. Egy ilyen kihatású törvényalkotási mulasztásnál az emberben joggal merül fel a tudatosság gyanúja, hiszen mégsem tételezhető fel egy EUcsatlakozás előtti közigazgatási
