Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
951 apparátusnál ekkora dilettantizmus. Hogy a kormányzati részről a spekulációs tőkével történő összekacsintásról van szó, azt a mezőgazdasági bizottsági ülésen a bete rjesztő FVM képviselője maga is tanúsította, amikor is ezt az igen fontos törvényt csupán a vonatkozó EKrendeletek végrehajtása miatt szükséges technikai jellegű törvénynek aposztrofálta; szinte azt sugallta: ez egy formaság, essünk túl rajta. Ebből is lá tszik, hogy még most is bagatellizálná a kormány ennek a törvénynek a jelentőségét és a saját mulasztásának a nagyságát, ezért is kívánják most gyorsítani, egy napon belül átfuttatni a parlament törvényalkotásán. Már ez az érdemi tárgyalás mellőzését szolg áló sietség is árulkodóan gyanút keltő. Egy ilyen törvényt egy igazi piacgazdasági alapokon nyugvó országban gondosan előkészítenek, és minden szavát átrágva pontosítanak. Ez lenne a természetes, hiszen egy működő piacgazdaságban a gazdasági törvényeknek e lsődleges jelentőségük van, nem pedig technikai formaságként kezelik, sőt ezt be is vállalják; mindezt egy olyan törvénynél, amelynek kihatása a nemzetgazdaságra nézve súlyos milliárdokat jelent, ráadásul az e törvényben megfogalmazottakon múlik, ki válik teherviselőjévé ezeknek a milliárdoknak. Amióta a törvénytervezet parlamenti beterjesztése megtörtént, az ágazatok termékpályáinak képviselői folyamatosan tiltakoznak, jelezve, hogy nemcsak a velük történő egyeztetés maradt el, de még a tájékoztatás is. Ez ek után tekintsük át, miről is kellene rendelkeznie ennek a törvénynek, ami sajnos a jelen előterjesztésből szinte teljességgel hiányzik, ennek a tervezetnek a megfogalmazásában ugyanis csupán a koncepciótlanság és konfúzusság tekintetében beszélhetünk biz onyos következetességről. (20.00) Ennek a törvénynek elsődlegesen a hazai árualapok piaci védelméről kellene rendelkeznie, amilyen szigorú védelemben az EU árualapja és belső áruforgalma részesül. A magyar árualapok ugyanis másfél hónappal az EUcsatlakozá s előtt már kvázi EUárukészleteknek tekinthetőek, de csak a kvótában biztosított magyar árualapok. A kvótakihasználással küszködő, aszályos év utáni magyar mezőgazdasági termelésnek nem kell félnie egy készletfelméréstől. Viszont ennek a törvénynek biztos ítania kell, hogy a készletfelmérés igenis különítse el a hazai eredetű árukészletet a spekulációs vagy nem spekulációs célú, nem hazai eredetű árukészletektől; természetesen az adott időpontig szóló visszamenőleges hatállyal, hogy valamit a bűnös késésből még valorizálni lehessen. A VPOPnál az államigazgatás számára rendelkezésre állnak ezek az adatok, ahogy hallottuk Medgyasszay képviselőtársamtól is. Ennek a törvénynek elkülönítetten ki kell térnie az EUból az egységes belső piac életbelépése előtt hoz zánk menekített árualapokra is, mivel ezeknél a kivárni nem tudó, türelmetlen árumozgásoknál is feltételezhető a spekulációs szándék. És csak mindezek után kell a törvénynek törvényi egzaktsággal rendelkeznie a törvény kötelezettjeiről, beleértve a fizetés i és megsemmisítési kötelezettségeket is. Szomorú volt megtapasztalni a bizottsági ülésen, hogy az előterjesztő a tervezet tarthatatlanságát elismerve minden hiányosságot a végrehajtási rendelet keretében kívánt orvosolni. Ennek a magyar parlament törvénya lkotói munkáját relativizáló előterjesztői blöffnek - vagy inkább most már az idő szorításában előterjesztői zsarolásnak is nevezhető magatartásnak - nem szabad engedni. Másfél éves késés után elvárható lenne a kormánytól, hogy egy ilyen fontos gazdasági s zabályozási kérdésben egy szakmailag pontos és elfogadható előterjesztést nyújtson be. Sajnos, az előttünk fekvő tervezetről mindez nem mondható el. A törvényi kötelezettség célkitűzéseiből szinte semmit sem valósít meg. Mivel a törvényi rendezetlenségek é s pontatlanságok sohasem véletlenül kerülnek egy törvényi előterjesztésbe, ezért másra nem tudunk gondolni, mint hogy a kormány ismét a spekulánsok előnyszerzését kívánja a hazai termelőkkel és a hazai piaci szereplőkkel megfizettetni, immár a törvény nevé ben. Egy szükséges piacvédelmi törvény helyett a kormány ismét egy lobbitörvénnyel próbálkozik. Csakhogy egy ilyen lobbitörvény rossz helyen került beterjesztésre. Ezt valamelyik offshore paradicsomba kellene átirányítani. Mi, a Magyar Országgyűlés képvis elői továbbra is várjuk és
