Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - Vincze László (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszerhez - “Mihez nyújt segítséget a minisztérium?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
891 Vincze László (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszerhez - “Mihez nyújt segítséget a minisztérium?” címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Vincze László, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, “Mihez nyújt segítséget a minisztérium?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Vane tudomása arról, hogy a kormánypártok által 2003 novemberében áterőlt etett, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény mekkora felháborodást váltott ki a lakosság és a szolgáltatók körében? Az önök által bevezetett vízterhelési díj azokat is sújtja, akik korszerű szennyvíztisztítóval rendelkeznek. Csongrád, Felgyő és Bokros lakosai, valamint az Orbánkormány komoly anyagi áldozatot hoztak azért, hogy a tisztítómű Csongrádon megépüljön, és a rákötések megtörténjenek. A szennyvíztisztító mű tisztítási hatásfoka 9099 százalékos, ezért érthetetlen, hogy ugyanúg y vízterhelési bírságot kell fizetni a lakosoknak, mint ahol nem történik szennyvíztisztítás. Ez a bírság négy esztendő alatt százszázalékos mértékűre fog emelkedni. Az is érthetetlen, hogy a bírság után is áfát kell fizetni. Ennyire szegény a kormány? Mir e fordítja az állam a beszedett adót? Az állam azokat ösztönzi, akik nem kötnek rá a csatornára? Talajterhelés esetén, aki nem köt rá a közcsatornára, annak nem kell talajterhelési díjat fizetnie? A szolgáltatási díj plusz áfa, plusz vízterhelési díj plusz áfa megfizetése nem ösztönöz a rákötésekre, és az eddigi díjemelések mellett iszonyatos terhet ró a lakosságra. A FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója a törvénnyel kapcsolatosan eddig is elmondta azt a véleményét, hogy ezzel a minisztérium a környeze tszennyezést segítheti elő, és igazságtalanul sújtja a lakosságot. Miben segít tehát a minisztérium? Abban segít, hogy a pénzügyi tárca még több bevételhez jusson, és ez a pénz ellenőrizetlenül esetleg ne a környezetvédelemre fordítódjon vissza? Abban segí t, hogy a lakosságot még igazságtalanabbul sújtja egy ilyen, adók módjára beszedett bírság? Várom válaszát, miniszter úr. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr válaszol. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Környezetterhelési díjat a terhelő anyagnak levegőbe, élővízbe, talajba történő kibocsátása után kell fizetni. Hiába szeretnénk, hogy e z ingyen legyen, egy európai színvonalú szennyvízkezelés bizony költségekkel jár. A szennyvíztisztítás elmaradása esetén a díj arányosan magasabb, így az önkormányzatoknak érdeke, hogy a keletkezett szennyvizet kezeljék, és a törvény is ezt részesíti előny ben. A törvény arról szól, hogy vízterhelési díjat az fizet, aki a szennyvizet a természetes vízbe kibocsátja. Ez lehet például a szennyvíztisztító üzem. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a díjat a kibocsátó részben vagy egészében átterhelje a lakossá gra. (15.50) Ez az áthárítás azonban nem kötelező. Erről az illetékes árhatóság, legtöbbször a helyi önkormányzat hozhat döntést. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetni, akik nem kötnek rá a rendelkezésre álló közcsatornára, és nem kezelik a keletkeze tt szennyvizet más módon sem. Ez csökkenti azt az ellentmondást, hogy aki csatornában vezeti el a szennyvizet, annak fizetnie kell a csatornadíjat; aki pedig nem köt rá, az nem fizet, és a környezetet is terheli. Tehát ez az ellentmondás megszűnt.
