Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
818 erre a kérdésre a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Az önkormányzatok is fő okként a finanszírozást jelölték meg problémaként, ami az iskola- és óvodafenntartásnál náluk jelentkez ik. Szükségesnek tartanánk, hogy a jövőben bizonyos fogalmakat pontosítsunk. Erre részben már Pánczél képviselő úr is utalt, amikor azt a példát hozta fel, hogy pontosítani kell, mi az az aránytalan teher, ami az iskolabezárás apropóján a jelenlegi törvény i szabályozásban benne szerepel. Meg kellene mondani azt is, mi történik abban az esetben, ha az intézményfenntartók a jelenleg is hatályos törvényi előírásokat nem tartják be, mik a szankciók, mert ilyenek pillanatnyilag még nincsenek. Azt gondolom, e tek intetben tudunk közös nevezőre jutni. S azt is világosan meg kellene határozni, hogy mikor indokolt ilyen lépéseket megtenni, ami intézményösszevonáshoz, bezáráshoz, s a többihez vezet. Szeretném mindenkinek az emlékezetébe idézni, hogy Hiller István, am ikor még az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára volt, egy győri ügy apropóján tette azt az ígéretet, hogy a minisztérium fel fog állítani egy olyan testületet, grémiumot, amelynek az lenne a feladata, hogy minden ilyen szándék előtt kimegy és a he lyszínen tájékozódik, meggyőződik a lépés indokoltságáról, és így tovább, és így tovább. Itt a parlamentben mondta ezt egy interpellációra vagy azonnali kérdésre válaszként Hiller úr. Most szeretném megkérdezni, hogyan állunk ezzel, mert én még a nyomát se látom, hogy lenne ilyen típusú testülete vagy vizsgálóbizottsága a minisztériumnak. A jelentésben a javaslatok című rész 8. pontjában szereplő szöveggel - ami sajnálatos módon némi félreértésre ad okot, és a határozati javaslatban is megismétlődik - nem t udunk egyetérteni, egyszerűen azért, mert a megfogalmazást kétértelműnek találjuk. Lehet ezt így is olvasni, úgy is olvasni. Mi ebből általában egyfajta egyházellenes tartalmat vélünk kiolvasni, önök pedig azt mondják, hogy ez másképp értelmezendő, sőt az előbb, nem is olyan régen Rózsa képviselő úr azt mondta, hogy az egyházi iskolák finanszírozási szintjéhez kellene felhúzni az önkormányzatit. Ő így értelmezi ezt. Ezzel kapcsolatban lenne egy megjegyzésem. Az egyházi iskolák finanszírozása úgy történik, h ogy megnézik, egy önkormányzati iskolában mennyit tesz hozzá az állam és mennyit az önkormányzat - mind a kettő költségvetési forrás, csak az egyik központi, a másik önkormányzati , és a statisztikai adatfeldolgozásból az is következik, hogy ez nem a foly ó év mérlege, hanem általában két évvel korábbi. Magyarán, az egyházi iskolák finanszírozásánál meglévő forrásmennyiség ugyanannyi, sőt, ha úgy tetszik, kicsit még rosszabb, mint az önkormányzatiaknál, azzal a különbséggel, hogy azt az állam, a központi kö ltségvetés adja, az önkormányzatinál pedig a kettő összeadódik. (21.20) De ez megint csak abból is következik, hogy az egyházaknak olyan típusú bevételeik nincsenek, mint az önkormányzatoknak, amelyekre többek között az előbb Jauernik képviselő úr is utalt , hogy mi marad a személyi jövedelemadóból vagy a gépkocsiadóból, és így tovább. Tehát azt gondolom, ebből mégiscsak le kellene vonni azt a következtetést, hogy nagyon rossz nyomon járunk akkor, amikor megfogalmazási formában is azt mondjuk ki, hogy az önk ormányzati iskolákhoz képest az egyháziak jobban finanszírozottak, mert ez nagyon mellékvágányra fog bennünket vezetni. Éppen ezért azt javasoljuk, maradjanak ki az ilyen típusú mondatok, amelyek rossz kicsengésűek, áthallásra adnak okot, vagy nem egyértel mű a fogalmazásuk. A jelentés szorgalmazza az intézmények közötti átjárhatóságot. Ezzel egyetértünk. A probléma csak az, hogy sajnos az eddig megtett kormányzati lépések viszont pont az ellenkezőjét erősítik. Nevezetesen: a kerettantervek jelentették azoka t a kapaszkodókat, azokat az egzakt mércéket, amelyek az átjárhatóság szempontjából mégiscsak valamiféle biztos támpontok voltak. Azzal, hogy ezeket önök lényegében ellehetetlenítették, innentől kezdve még nehezebb az egészet megtenni. Veszé lyes felvetés az iskolák teljesítményét a finanszírozással összekapcsolni. Erről már többen szóltak, én erre csak még egyszer utalnék. Kifejezetten komoly problémákat jelentenek a
