Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
813 Mindez köszönhető a nnak, hogy a 2002es közalkalmazotti béremelés fedezetét, amely államilag garantált alapbéremelés volt, csak 2002 három hónapjára biztosította a kormánypárti többség a költségvetésben. 2003ban az Állami Számvevőszék jelentése alapján 70 milliárd forint hi ányzott az önkormányzatok kasszájából, és ez 2004re csak növekedett, hiszen az idei normatívák 2,5 százalékos növekedése nem fedezi a dologi kiadások növekedését, gondolok itt az energiahordozók, közműdíjak emelkedésére, és nem áll arányban a tervezett in flációval sem. A napokban még azzal az álszent megállapodással is találkozhattunk, hogy egynémely érdekképviseleti szervezet és a kormány felszólítják az iskolafenntartókat 6 százalékos bérfejlesztés végrehajtására. A probléma az, hogy az önkormányzatok t öbbségének erre nincs fedezete, nincs forrása. Végrehajthatatlan ez a megállapodás. Ezt tudják a szakszervezetek is, de partnerek és tulajdonképpen cinkosok abban, hogy a problémát a szőnyeg alá söpörjék. Úgy gondolom, hogy úgy gondolja a kormányzat, hogy a júniusi választások előtt, most tavasszal, egy gazdademonstráció után nincs szükség egy közalkalmazotti sztrájkra, demonstrációra. 2003ban még segítséget nyújtott a legrászorultabb önkormányzatok részére az úgynevezett bérhikirendszer, bár a megfogalma zás pontatlan, mert nem hitelről, hanem pályázati támogatásról volt szó. A 3 milliárdos alap 7 milliárdra növekedett, valóban el kell ismernünk, hogy felülről nyitott volt, és a szigorú pályázati eljárásnak 500 önkormányzat felelt meg. Tudom, hogy ez a köl tségvetési elem rendszeridegen, évekig nem tartható. De mi lesz a sorsa 2004ben ennek az 500 önkormányzatnak, amelyeknek idén rosszabb körülmények között és ennek a támogatásnak a hiányában kell fenntartaniuk intézményeiket? Módosító javaslatunkban arra s zólítjuk fel a kormányt, vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen módon biztosítható az önkormányzatok számára a 2002. évi közalkalmazotti béremelés fedezete. A másik témakör az átszervezések, intézménybezárások jogszabályi hátterével kapcsolatos, és szólno m kell arról, hogy érdekképviseleti szervezetek jelzései alapján megállapítható, hogy az iskolafenntartók többsége nem tartja be a határidőket, nem minden esetben kerül sor az érintettek tájékoztatására, egyeztetésre. Erről már szólt többször Gusztos képv iselő úr is. Ötven önkormányzat közül kettő készített hatástanulmányt, amelyben a vizsgálat tárgya az, ami a legfontosabb, hogy az átszervezés után jobb körülmények között tanulhatnake a gyerekek vagy sem. Jelente aránytalan terhet az átszervezés? Mi les z az alkalmazottak további sorsa? Vajon a decemberben felülvizsgált önkormányzati intézkedési tervekben hány intézményfenntartó szerepelteti átszervezési, összevonási, feladatátadási terveit? Tudjuk, hogy a közoktatási törvény módosítása miatt tavaly év vé géig kellett ezeket az intézményfenntartási terveket az önkormányzatoknak felülvizsgálni. Szükségesnek tartjuk a jelenlegi jogi háttér felülvizsgálatát, módosítását, szankciók alkalmazásának lehetőségét a törvényt megszegőkkel szemben. Jónak tartjuk azt a javaslatot, amely szerint készüljön egy naprakész kiadvány, ami tájékoztat és információt ad, felhívja a figyelmet a jogorvoslati lehetőségekre is, valamint ki kellene dolgozni az önkormányzati döntéselőkészítő szakértők alkalmazásának jogszabályi és pénz ügyi feltételeit. Szólnom kell még a kistelepülések kisiskoláiról és óvodáiról is. Ezeken a településeken gyakran igen nehéz körülmények között, finanszírozási gondokkal küszködve tartják fenn az intézményeket. De a legtöbb esetben jóval előrébb járnak a n evelőmunka területén, mint nagyvárosi társaik. A kistelepülések életében nemcsak az önállóság és a ma már itt elhangzott életképesség bizonyítéka az intézmény működtetése, hanem sok esetben ez az egyetlen közösségi tér a településen. Itt az intézmények kul turális missziót is betöltenek. Mindezek alapján különösen káros a vidék Magyarországa számára ezen intézmények megszüntetése. Végezetül egy olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet, amellyel találkozhattunk tavaly, mégpedig a piaciüzleti megfontol ások is szerepet játszottak némely átszervezés és összevonás kapcsán. Hiszen mi indokolja azt, hogy egy 90 százalékosan feltöltött, jól felszerelt zöldövezeti iskolát szüntetnek meg, és átviszik a gyerekeket egy felújításra szoruló, alacsony gyermeklétszám mal rendelkező, nagy forgalmú közút melletti, a káros környezeti hatásoknak kitett
