Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
790 Van egy szemléleti eleme az eseti bizottság jelentésének, az ellenzéki oldal jelentésének, amelyet szeretnék vitatni. Megmondom őszintén, lehet, hogy ezzel nem értenek egyet Lezsák képviselőtársa m és mások, akiknek ebben az ügyben én az emberi, szakmai és politikusi elhivatottságát nem kérdőjelezem meg, tudom, hogy elkötelezett harcosai ennek az ügynek, de itt egy szemléletbeli különbség van. Nos, én úgy látom, hogy egyfajta prekoncepció megvolt m ár az eseti bizottság összeülése előtt, ami kicsikét leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy ez egy kistelepülési, vidéki probléma, amit egy szemléleti torzulás okoz, mégpedig az elanyagiasodás, az elpiacosodás szemlélete, ahol sokszor az önkormányzatok is az any agi érdeket - sokszor ezek mögött egyes személyek anyagi érdekei állnak , szóval ezt az anyagi érdeket nézik. Nem állítom azt, hogy az elmúlt 1213 évben nem zártak be úgy iskolaépületet Magyarországon és ezzel iskolát, hogy amögött egyes személyek vagy c soportok, vagy az önkormányzat - maradjunk csak az elsőnél, mert az a csúnyább történet, egyes személyek vagy csoportok - anyagi érdeke állt volna. Nem állítom, hogy nem volt ilyen ügy az elmúlt 1213 évben. De abban biztos vagyok, hogy igaza van a kormány párti többségnek abban, hogy nemcsak, hogy nem ez, hanem még csak az önkormányzatok anyagi érdeke sem döntő megfontolás az esetek túlnyomó többségében. Nem ez a fő kiváltó oka az intézmények bezárásának. Némiképp leegyszerűsítve azt állítani, hogy a telepü lési korrupció virágzása van az iskolabezárási hullám mögött, azt gondolom, hogy meglehetős eltorzítása a valóságnak. Az eseti bizottság ellenzéki oldalának jelentéséből szeretnék idézni. A települések oldaláról közelíti meg ez a szöveg a problémát, amikor a következőt írja. “Az így kialakuló - az iskolabezárásokkal kialakuló - helyzetek súlyosan érintik a fiatalok szocializációs esélyeit, növelik a társadalmi elégedetlenséget, végső soron pedig nemcsak az egyének és a családok, de a nemzet életképességét, versenyképességét is korlátozzák. A kisebb létszámú óvodák és iskolák fenntartása tehát mind az egyének és családok társadalmi esélyteremtése, mind a társadalom fejlődése szempontjából közös érdek. Ennek az érdeknek az érvényesítése az állam feladata minde n olyan esetben, amikor a kisebb közösségek, önkormányzatok, pedagógusérdekvédelmi szervezetek erre önmaguk erejéből nem képesek.” Ezzel kapcsolatban azt kell elmondjam, hogy nem ad választ az ellenzéki oldal jelentése arra a problémára, hogy hol húzódik meg az a határ, amikor az intézmény picike mérete, a gyereklétszám alacsony volta veszélyezteti a gyermekek, a diákok alapvető jogait és érdekeit, adott esetben a szocializációs esélyeit, ennek a településnek a későbbi érdekeit, és fogalmazhatunk így is, h osszabb távon bizonyos értelemben a nemzet versenyképességét is. Mert akármilyen fájdalmas, ki kell mondanunk, hogy valahol meg kell találnunk azt a határt, ahol szembe kell néznünk azzal a kérdéssel, hogy a település érdeke, a település vonzódása ahhoz, h ogy foggalkörömmel, mindenáron megtartson egy intézményt, van egy bizonyos határ, ami alatt szemben áll a diákoknak azzal az érdekével és jogával, hogy megfelelő oktatási intézményben, megfelelő osztálylétszámokkal, megfelelő méretű közösségben járhassana k iskolába, és ezáltal mind a tanulási, mind a szocializációs esélyeik jobbak legyenek. “Az Országgyűlés a tények ismeretében megállapítja” - szól az oktatási bizottság által elfogadott határozati javaslat - „a következőket. Az évtizedekkel ezelőtt megkezd ődött demográfiai csökkenés miatt fokozatosan és folyamatosan, országrészenként és településenként eltérő mértékben szűkül a közoktatást igénybe vevők száma. Az Országgyűlés” - a határozati javaslat szerint - „kimondja azt, hogy a kedvezőtlen demográfiai é s pénzügyi folyamatok ellenére önkormányzati körben a vizsgálat által áttekintett időszakban az óvoda- és iskolabezárásnál jóval jelentősebb volt az oktatásinevelési intézmények összevonása, átszervezése, illetve a középfokú intézmények átadása a megyei, fővárosi önkormányzatoknak.” Ez például lehet egy olyan probléma, amelynek az elfogadása, mondjuk, a Fidesz részéről némiképpen gyengítheti azt a kampányt, ami közben folyik, amely azt állítja, hogy ezalatt a kormány alatt nagyobb számban, egyre növekvő sz ámban, a jövőben pedig aztán totálisan növekvő számban fog emelkedni az iskolabezárások száma.
