Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
789 mellékleteivel együtt - két részből áll. Ennek a kormánypárti részében közel tíz, az ellenzéki részében közel húsz konkrét javaslat fogalmazódik meg a végén, és ezeknek a konkrét javaslatoknak, i lletve alapvető szemléleti elemeknek a különbsége volt az, ami azt a helyzetet eredményezte, hogy a paritásos bizottság nem tett egységes, konszenzusos határozati javaslatot az asztalra. Ha megnézzük azt, hogy mit tehetett volna a paritásos bizottság ebben a kérdésben, három forgatókönyv volt, és azt gondolom, hogy az egyetlen lehetséges ésszerű és politikailag is korrekt megoldást választotta az eseti bizottság. Járhattunk volna addig bizottsági ülésre, amíg valamelyik oldal a paritásos bizottságból nincse n megfelelő létszámban jelen, és el lehetett volna fogadni egyoldalúan egy határozati javaslatot. Ezt egyik oldal sem tette meg, nagyon helyesen. Tehette volna azt is a bizottság, hogy felrobbantva saját magát, megállapítja, hogy nem tudott semmire jutni h árom hónap alatt, hogy kárba veszett az a több tucat szakértői jelentés, az a több tucat munkaóra, amit a bizottság tagjai és a felkért szakértők ebbe fektettek, és hogy az a leírt anyag, az a rengeteg összeszedett információ, ami nagyon hasznos, kárba vés z. Tehette volna ezt is a bizottság, nem ezt tette, hanem egy sajátos, meglehetősen rendhagyó ikerjelentést tett le az asztalra. Ezek után, azt gondolom, az oktatási bizottságnak nem is maradt más mozgástere - és ebben a kormánypárti többségnek sem maradt más mozgástere , mint hogy megpróbálja az országgyűlési határozati javaslatot úgy megformálni, hogy abban az ikerjelentés két feléből olyan állításokat rak össze, amelyeket mindkét oldal el tud fogadni; és még egyszer mondom: az oktatási bizottság vitájáb an úgy tűnt egy darabig, hogy erre lehetőség is van. Az semmiképpen nem látszott, hogy az eljárást alapvetően megkérdőjelezte volna az ellenzéki képviselők csoportja. Ha szabad néhány kritikai megjegyzést tennem a jelentéstervezettel kapcsolatban, akkor it t indoklásképpen is elmondanám ezeket, csak hogy látható legyen néhány ok azok közül, hogy mi volt az, ami nem volt elfogadható többek között a paritásos bizottság ellenzéki oldala által letett szövegben. Vannak dolgok, amelyekben mélységesen egyetértünk, és ezek közül az egyik legfontosabbat szeretném kiemelni, ami nem egy oktatáspolitikai kérdés, hanem a demokráciánk egyik alapvető kérdése. A helyzet az, hogy az önkormányzatok nagyon sokszor - ahogy ezt a jelentés mindkét oldala helyesen megállapítja - ne m tartják be azokat a vonatkozó jogszabályokat és azokat az illemszabályokat, amelyek ezekre a helyzetekre vonatkoznak, amelyeket be kellene tartaniuk akkor, amikor intézményeket zárnak be. Egy fiatal demokrácia tanulási folyamatát láthatjuk, és nagyon fon tos, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat is utalást tesz arra, hogy bizonybizony nagyon sokszor egyrészt az történik, hogy pártpolitikai színeket kapnak az önkormányzati választások után, esetleg előtt ezek az intézménybezárások vidéki települése ken vagy akár a fővárosban, másrészt pedig az történik, hogy az önkormányzat nem tartja be, még egyszer mondom, azokat a jog- és illemszabályokat, amelyeket be kellene tartania. Meggyőződésünk szerint sajnálatos módon ugyan, de tényszerűen vannak olyan hel yzetek, amikor intézményeket meg kell szüntetni, amikor intézményeket át kell szervezni, amikor intézményeket össze kell vonni. Nem ez a kérdés. Az a kérdés, hogy ha erre sor kerül, akkor az önkormányzat hogyan jár el. Sajnálatos módon, mondom még egyszer, párthovatartozástól függetlenül, mindenféle színű önkormányzatot láttunk már, amely ilyenkor nem kéri ki az érintettek véleményét, nem tart be bizonyos határidőket, egyoldalúan, puccsszerűen jár el, és a helyi demokrácia alapvető szabályait nem tartja tis zteletben. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag párthovatartozástól függetlenül, valamennyi párt színeiből kikerülő önkormányzati vezető, önkormányzati többség követett már el az elmúlt 1213 évben kisebbnagyobb hasonló merényletet a hel yi demokrácia ellen, és itt, ebben a Házban el kell mondanunk, hogy lehetőség szerint az lenne a legjobb, ha semmilyen párthoz és semmilyen független vagy civil szervezethez tartozó települési vezető nem gondolná, hogy ezt megengedheti magának hasonló eset ben. Ezzel a megállapítással tehát messzemenőkig egyetértek.
