Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - RÓZSA ENDRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
782 hogy nemzetközi összehasonlításban a GDPből a közoktatásra fordított kiadások aránya a '90es évek végén rendkívül alacson y volt. Tehát évek óta húzódó gondokról és problémákról van szó. A vizsgálat igazolta, nem jellemző, hogy gazdasági motívumért történik az iskola bezárása. A bezárt iskolaépületek egyharmada ma is üresen áll, az ingatlanok sok esetben nehezen értékesíthető k. Olyan helyen is, mint például Balatonalmádi, Balatonkenese, nem tudják értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az épületek hasznosítását megtalálják részben oktatási célra, de földhivatal, munkaügyi központ, idősek otthona, művelődési ház céljára is felhas ználják. A vizsgálat bizonyította azt, hogy a minimális eszköz és felszereltség hiányában nem került sor iskolabezárásra. Természetesen mi is és pedagógustársaink, kollégáink, a fenntartók is tudják azt, hogy ebben a törvénymódosítás nagymértékben segített , hiszen a kötelező taneszközjegyzék bevezetését 2003. július 31ről 2008. augusztus 31re módosítottuk. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell felhívni a fenntartók figyelmét arra, hogy egyes esetekben jobb gazdaként kell segíteni az oktatási intézményeket. Az intézmények alapításakor el kell végezni az esettanulmányokat, a demográfiai elemzéseket. Az intézmények összevonásakor, bezárásakor a fő cél csak az lehet, hogy a gyermekek, a tanulók jobb körülmények közé kerüljenek. Itt is le kell szögezni, hogy foglal kozni kell ilyen szinten is az iskolaösszevonásokkal, iskolabezárásokkal kapcsolatos gondolatkörrel, de nem szabad riogatni. Mérlegelni kell, elemezni kell, dönteni kell, mert az idő sürget mindannyiunkat. Bizottságunk kiemelt figyelmet fordított a kistel epülések iskoláinak az elemzésére. Javasoljuk, hogy a kistelepülésekben működő különböző oktatási intézmények esetében, ahol általános iskola alsó tagozata működik, lehetőleg szinte mindenáron tovább kell örökíteni ezt a nagyon fontos feladatot. Ezzel megv édhetjük az ott lévő gyermekeket a külvilág negatív hatásaitól, a közlekedésből adódó esetleges balesetektől, az utazás által kialakult stressztől. Ugyanakkor azt is ki kell jelenteni, hogy ennek oktatási vonatkozásai is vannak, hiszen azok a tanulók, akik másik településről járnak át, nem minden esetben tudnak részt venni a tanórán kívüli foglalkozásokon. Ugyanakkor rendkívül fontos dolog az, hogy ha a gyermek egy másik településre jár át kiskorában, akkor nem alakul ki a helyi közösséghez való tartozási t udata. Ki kell jelentenünk: nem a finanszírozás determinálja döntő többségében az iskolák bezárását. A demográfiai folyamatok azok, amelyek sajnos évtizedek óta kényszerítő tényezőként hatnak. Ezt nemcsak most mondjuk el, hanem mindannyiunk előtt ismert az , hogy 1999ben Pokorni Zoltán oktatási minisztertől is elhangzott: egy szomorú folyamat természetes következménye a jelenleg zajló iskolabezárási hullám. De nem egyedi kijelentés volt ez, hiszen 1999 júniusában Pálinkás József egykori államtitkár így foga lmazott: a gyermeklétszám csökkenése átszervezéseket, összevonásokat tesz szükségessé. De tekintsünk előre: mi várható? 20032004ben, tudjuk, hogy 1 millió 475 ezer tanuló járt általános iskolába és középiskolába. 2006ban várhatóan 1 millió 300 ezer tanu ló fog általános iskolában és középiskolában tanulmányokat folytatni. 2010ben mindössze 1,2 millió tanuló fog általános iskolába, illetve középiskolába járni. Eljött az idő, hogy az oktatás finanszírozását alapjaiban tekintsük át. Mindenképpen fontos dolo g az, hogy a határozati javaslatokban megfogalmazottakat úgy készítsük el, hogy ez az oktatási intézmények, illetve a fenntartók javát szolgálja. Helyese csökkenő demográfiai előrejelzésekkor a létszám alapú finanszírozást fenntartani? Nem kellenee nagyo bb keretet elkülöníteni az iskolák további felújításához? Tudjuk azt, hogy jó pár program beindult ezzel kapcsolatban, ugyanakkor vannak olyan önkormányzatok, amelyek az önrész biztosítását nem tudják megoldani. Ezért mindenképpen fontos lenne az, hogy a 2 008. augusztus 31én megvalósuló és addig mindenképpen kiépített kötelező minimális taneszközjegyzék megvalósulását követően vagy azzal már párhuzamosan figyelmet fordítsunk arra, hogy az iskolák felújítása induljon meg, állaguk megóvására nagyobb figyelme t fordítsunk.
