Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR, az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság társelnöke, a napirendi pont előadója:
770 Az intézménybezárások gyakori oka az intézményvezetők és az önkormányzati vezetők között az alulfinanszírozottság miatt évek során kialakult személyes feszültség. Számos esetben az iskola és óvoda épületének más irányú, nem oktatási célú h asznosítási tervei indíthatják el az intézmény felszámolásának folyamatát. Aztán azokban az esetekben, amikor a fenntartó önkormányzat gazdálkodási nehézségeire hivatkozva szüntette meg nevelésioktatási intézményét, az esetek többségében nem készítették e l a bezárás közép- és hosszú távú következményeit is elemző hatástanulmányt. Az óvoda- és iskolabezárásokat, áthelyezéseket, szerkezeti átalakításokat nem előzi meg széles körű társadalmi vita, kitekintés nélkül, szűk önkormányzati vezetői körben hozott dö ntés indítja el a bezárási, áthelyezési, összevonási, átalakítási folyamatokat, legyen az nagyvárosban vagy nagyközségben egyaránt. (17.30) Rendkívül nagy gondot tapasztalunk a fejkvóta alapú finanszírozás következtében. A nagyobb városi iskolá k igyekeznek elcsábítani a tanulókat a kistelepülések iskoláitól. (Jelzésre:) Lehet, hogy ez SzabolcsSzatmárBereg megyében, Nyíregyházán nem így működik, de vannak más tapasztalataink is. Minőségi szolgáltatást nyújtani ugyanakkor nem áll érdekükben, és arra többnyire nem is képesek, ez a tapasztalatunk. Általános tapasztalat, hogy az óvoda vagy iskola működésének szüneteltetése valójában az intézményről való önkormányzati lemondást jelenti. Tapasztaljuk azt is, hogy egyfajta sajátos függetlenségi mozgalo m kezdődött el a településrészek iskolamegtartási vágyaiban, illetve céljaiban, törekvéseiben, hiszen a leggyakoribb válóok az iskola megtartása. Ezt élhetjük meg most például Somoskőújfalu esetében is, amelyik joggal ragaszkodik az iskolájához. Ez egy két és fél ezres nagyságú település, amelyik ugyan közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozik, de bizony a távolság akkora közöttük, hogy önálló településként, közösségként éli az életét, és úgy gondolom, hogy meg fogja, meg kell hogy tartsa az iskoláját. Nem l ehet kapacitáshiányra utalni, ahogyan teszi azt például a város polgármestere. Tisztelt Ház! Úgy ítéljük meg, hogy az önkormányzatok több intézménybezárás során nem vették figyelembe a helyi lakosok köztes javaslatait. Az önkormányzati vezetők a költségvet és hiányára hivatkozva ragaszkodtak az oktatásinevelési intézmény teljes bezárásához, végső leépítéséhez. Örülök, hogy vannak közöttünk önkormányzati szakemberek, akik nyilván majd elmondják ellentétes véleményüket. Az intézménybezárások körüli történések , a bezárások végrehajtásának körülményei több településen szembeállították egymással a nevelésioktatási intézmény működésében érdekelteket, szülőket, pedagógusokat, a helyi hatalom képviselőit. Több vizsgált esetben - általunk is vizsgált esetben - az ön kormányzat nem tartotta be az intézménybezárások kapcsán a szülőkkel kötött esetleges alkukat és megállapodásokat, megszegte írásban adott biztosítékait. Bizonyítékokat tudunk fölsorolni erre. Egyebek mellett a családok sok esetben nem kapják meg a korábba n kialkudott támogatásokat. A gyermekek utaztatásának technikai megoldása nem történik meg, nem kapják meg az utazási költségeket, amiket megígértek, vagy nem szervezik meg az iskolából történő hazautazást. A negatív döntések - bezárás, szüneteltetés - az esetek egy részében elfogadhatatlan gyorsasággal, rendkívül szűk határidőkkel születnek az érintett szülők, gyermekes családok kizárásával, megsértve az önkormányzatiság, az esélyteremtés és az alkotmányosság alapelveit. Társadalmi vitára több esetben csak a döntést követően kerül sor a lakosság tiltakozása következtében. A tiltakozás többnyire nem vezet el az önkormányzati döntés megváltoztatásához. A sietős eljárás, gyors végrehajtás során nem készülnek hatástanulmányok, számos esetben költséghatékonysági számításokat sem végeztetnek az arra illetékes önkormányzati vezetők. Több település esetében az érdekeltek egyértelmű tájékoztatására sem került sor, társadalmi vitára nem nyílott lehetőség, az ellenérdekelt feleket az önkormányzati vezetők nem vonták be a
