Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
507 meg kell jegyezni, hogy a költségvetési törvényben meghatározott támo gatási összegek pályázati úton történő felhasználása a szerződéskötés és a kifizetések késedelme miatt sok esetben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek számára jelentős gondokat, nemegyszer áthidalhatatlan működési bizonytalanságot okozott. (18.10) Ezért egy jó törvénynek rendelkeznie kellene arról is, hogy mikor köteles az állam a pályázatokat kiírni, és meddig kell a szerződéseket megkötni a fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel. Mivel a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek tanácsa dási munkájuk során olyan feladatokat is ellátnak, amelyek az állam feladatai közé tartoznak, ezért az állam által átvállalt (Sic!) feladatokhoz szükséges anyagi forrásokat nemcsak pályázati, hanem normatív módon is biztosítani szükséges, amihez pedig term észetesen törvényi felhatalmazás szükséges. A fogyasztóvédelmi törvény hozta létre a békéltető testületeket azzal a céllal, hogy biztosítsák a fogyasztók gyors, hatékony és olcsó jogérvényesítését. A békéltető testületek működésére az Európai Unió tagállam aiban számos jó példa van, hazánkban azonban, bár az utóbbi időben egyre több fogyasztó fordul ezekhez a testületekhez, mégsem ismert annyira e peren kívüli vitarendezési fórum, mint amilyennek lennie kellene, és a jelenlegi működtetés nem is felel meg min denben a 98/257es európai közösségi ajánlásban leírtaknak. Egy másik érdekes és odafigyelésre érdemes terület a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek azon álláspontja, hogy a békéltető testületek gazdasági kamarákhoz történő bármilyen kötése szakmailag hibás, mert így a testület függetlensége a fogyasztó szempontjából nem biztosított. Ezt elkerülendő, elfogadhatónak tartanánk annak megfontolását, hogy a törvényalkotó jogi személyiséggel ruházza fel a testületeket. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény leh etőséget teremt arra is, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőség, illetőleg a kamara a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza. Az elmúlt években erre nem igazán került sor. Nem épült ki a nyilvánosságra hozatal rendszere, pedig a nyilv ánosság lenne az, amely megfelelő eszközül szolgálna a jogalkotó által megkívánt cél elérésére. Ezt a kérdést is az elkövetkezőkben majd még rendezni kell. A békéltető testület hatásköre értelemszerűen nem terjed ki azokra a fogyasztói vitákra, amelyeknél jogszabály valamely hatóság hatáskörét állapítja meg. A hatásköri ütközések elkerülése érdekében ezért célszerű lenne ezek pontos meghatározása, taxatív felsorolása is. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előzőekben ismertetett , jobbításra szoruló területekre vonatkozó módosító javaslatainkban szakmai megoldásokat ajánlunk majd a tisztelt Háznak, amelyek elfogadásához kérjük majd valamennyiük támogatását. Azon részek esetében pedig, amelyeket a jelenlegi törvényjavaslat nem nyit meg a törvényből, és így ennek megfelelően ahhoz módosító javaslat benyújtására sincs lehetőség, kérjük a minisztérium mielőbbi kezdeményezését, hogy a szükséges változások még időben, lehetőleg az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában megtörténhes senek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Lezsák Sándor tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Ivanics István úr, a Fidesz képviselője. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Latorcai és Józsa képviselőtársaim hozzászólásában egyaránt terítékre került a fogyasztóvédelem furcsa irányítási rendszere, hogy a főfelügyelőség egy Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozik, a megyei vagy területi felügyelőségek p edig a BM által felügyelt közigazgatási hivatalokhoz.
