Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
469 támogatja, egyetért vele, és majd mindent megtesz annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő források. Azért gon dolom, hogy felesleges lenne egy ilyen nyilatkozatot kicsikarni a pénzügyminiszter úrtól, hiszen ennek az előterjesztésnek a címlapján az van (Felmutatja.) , hogy a Magyar Köztársaság kormánya az előterjesztő, és ennek a kormánynak a pénzügyminiszter úr tag ja, tehát nyilvánvalóan a kormányelőterjesztés egyrészt bírja a pénzügyminiszter úr egyetértését, másrészt ha bírja, ha nem bírja, ez a kormány álláspontja, tehát a pénzügyminiszter úr természetesen tudomásul veszi az ebben foglaltakat, és ennek a megvaló sítása érdekében fejti ki a tevékenységét és dolgozik. Azért is gondolom, hogy nem lenne helyes egy olyan logikai sorrendet megállapítani, hogy előbb mondjuk meg a finanszírozási hátteret, és utána az ad tartalmat az itt leírt prioritásoknak, stratégiai ir ányvonalaknak, ha tudjuk, mennyi pénz van rá, mert nincs egy ilyen egyoldalú meghatározottság a két dolog között, tehát az, hogy mennyi pénz van, és akkor milyen közlekedéspolitikát lehet csinálni. Fordítva legalább ilyen határozott összefüggés van. Tehát azt gondolom, jogos az az igény, hogy először talán gondoljuk végig azt, mit is akarunk csinálni a közlekedéspolitikában, mit is akarunk csinálni az egyes közlekedési ágazatok fejlesztésében, mi ennek a helye, szerepe az egész gazdaságitársadalmi fejlődés szempontjából, Magyarország európai integrációs lehetőségeinek szempontjából, a szomszédokhoz való viszony szempontjából, országon belül az egyes régiók, kistérségek hálózatba kapcsolása, integrálódása szempontjából, az esélyegyenlőség biztosítása szempon tjából, mik azok a feltétlenül fontos feladatok, amelyeket meg kell oldani, és ezek milyen rangsorba helyezhetők, milyen prioritásokat tudok felállítani, és utána jön a feladat, hogy na, akkor tessék szíves megmondani, milyen módon, milyen technikákkal, ho gy lehet ennek a finanszírozását megoldani. Az a hasonlat, amit itt többen mondtak, szerintem sántít, ha egy házat kezdek el tervezgetni, akkor hiába kérdezem meg a családtagokat, mit szeretnének a házban, mert úgyis az határozza meg, hogy mennyi pénze van a családnak. Azt gondolom, hogy ez nem teljesen így van, mert még ebben a példában is - de mondom, ez az analógia sántít - joggal merül fel az, hogy igenis gondoljuk végig, milyen távra mit akarok csinálni, milyen idősek a gyerekeim, milyen funkciókat kel l biztosítanom, éppen már kirepülés előtt állnak, akkor a következő húsz évben más lesz a lakás funkciója, mintha éppen most szeretnék még gyermekáldást a családban, és akkor építeni fogok homokozót, hintát, mert ha húszévesek, akkor nem fogok. Tehát telje sen indokolt az, hogy végiggondoljam a feladatokat, milyen funkciókat hogyan akarok ellátni, és ehhez próbáljam meg igazítani - természetesen lehetőségeimhez mérten - a finanszírozási feltételeket. A harmadik dolog, amire utalni szeretnék: többször hangzot t el olyan megjegyzés, ami a magántőke szerepét, a privatizáció esetleges későbbi káros hatásait illeti, illetve óva intett a privatizációtól. Itt nevesítetten a Volántársaságok privatizációja jelent meg. Valaki még azt is az előterjesztő szemére vetette, hogy az ÁPV Rt. honlapja és ez a határozati javaslat, illetve a határozati javaslat háttéranyaga nincs teljes összhangban egymással. Azt gondolom, hogy talán az ÁPV Rt. honlapja nélkül is értékelhető határozati javaslat van az Országgyűlés asztalán, és va lószínűleg, ha a megfelelő döntések megszületnek, akkor előbbutóbb az ÁPV Rt. honlapja fog igazodni a meghozott döntésekhez, és nem fordítva történik. Vagy ha nem ez van, akkor az két dolgot mutathat: vagy rossz az informatikus az ÁPV Rt.nél, és nem keze li rendesen a honlapot, vagy más probléma, de annak is van megoldása. Tehát egyértelműen szeretném leszögezni, hogy ez a határozati javaslat semmiféle olyan fenyegetettséget nem tartalmaz az én megítélésem szerint, ami a privatizáció kapcsán kényszerpályár a terelné a hazai közlekedéspolitikát. (15.10) Ugyanakkor szeretném azt is leszögezni, hogy a saját magam álláspontja szerint, és meggyőződéssel mondom, hogy a kormány álláspontja szerint is a magántulajdon nem valami ősgonosz. Én abban a meggyőződésben po litizálok most már egy jó évtizede ebben az országban,
