Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
462 És még mindig nem beszéltem arról, hogy honnan lesz erre pénz, mert az a fő kérdés mindig, hogy az önkormányzatok vajon honnan sze dnek erre pénzt. Én úgy gondolom, ha már így sikerült ez az anyag, akkor a parlamentnek a határozati javaslatban fel kellene hívnia a kormány figyelmét arra, hogy erről egy külön stratégiát kellene csinálni, mert egyébként az emberek az idejük nagyobbik ré szében mégiscsak helyi közlekedésre használják a helyi utakat, és ott töltik az idejük nagyobbik részét. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy másik problémára szeretnék utalni a légi közlekedési részben: itt szeretném megjegyezni, hogy köszönöm a kormányna k azt a határozatát, hogy április 1jétől vámúttá nyilvánította a debreceni regionális repülőteret. Ez a folyamat egyébként az előző kormány idején kezdődött el, de most döntöttek róla. Ezzel a debreceni regionális repülőtér ugyanolyan státusba került, min t a Ferihegyi repülőtér. De arra az anomáliára hadd hívjam fel a figyelmet, bár az anyag azt mondja több helyen, hogy a regionális repülést fejleszteni kell, az anyag finanszírozási tábláiban a következő számok vannak, Ferihegy fejlesztése 20032007ig: 16 4 milliárd forint - még egyszer: Ferihegy fejlesztése 164 milliárd forint ; a regionális repülőterek fejlesztése: nulla forint. (14.30) Nem szeretném eltúlozni a sármelléki és a debreceni regionális repülőtér fejlesztését, de a nullához ké pest ezt az összeget nem lehet értelmezni. Arról nem is beszélve, hogy mondjuk, a debreceni repülőtér esetében - ez egy régi anomália - a debreceni önkormányzat 1994től eddig 2,5 milliárd forintot költött saját forrásból repülőtérfejlesztésre, 1994től k ezdődően a kormányzati támogatás erre 30 millió forint volt. A 30 millió forint pont 30cal több, mint a nulla, tehát azt is lehet mondani, hogy ez már óriási eredmény, de azt lehet látni, hogy ez az anyag úgy billeg a regionális repülés tekintetében, hogy tényleg felborulással fenyeget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném egy ellentmondásra felhívni a figyelmet az anyagban. Az anyagban és a határozati javaslatban is az szerepel, hogy az országos tranzitfőközlekedési utakat az országhatár ig építik ki, és valamilyen érthetetlen ok miatt a Debrecent Nagyváraddal összekötő, mintegy 50 kilométeres hiányzó szakasz egyszerűen nincs 2015ig sem betervezve. Most túl azon, hogy ez nyilvánvalóan nemzetpolitikai érdek, nem szeretném ezzel bosszantani az államtitkár urat, de Medgyessy Péter miniszterelnök személyesen többször is ígéretet tett arra, hogy ezt a fejlesztést a szívügyének tekinti, és ez megvalósul. Tudom, hogy ilyennel tele van a padlás, tehát erre nem szeretnék hivatkozni, inkább azt mond anám, hogy az északerdélyi kisebbségi magyarok életlehetőségei, esélyei szempontjából ez kulcskérdés, hogy ott tudnak csak felcsatlakozni hosszú távon is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az európai autópályarendszerhez - legalább távlatilag bele kellene ezt tenni ebbe a tervezetbe. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Szalay Gábor képviselő úré a szó, SZDSZ. SZALA Y GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk mindannyian, hogy a statisztikai számok nagyon viszonylagosak; attól függ, hogy mit kívánunk velük bizonyítani. Pap János képviselőtársunk azt a prekoncepciót tárta elénk, hogy a személyszállításban és az áruszállításban egyaránt katasztrofális a helyzet Magyarországon; példaként hozta fel, hogy az Európai Unióban mennyivel kisebb mértékben csökken a vasút részaránya ezeken a területeken, mint Magyarországon. És ha a statisztika adatait nézzük, ez való igaz , mert az Európai Unióban 7ről csak 6 százalékra csökkent tíz év alatt a személyszállítás részaránya, az áruszállításnál 19ről 13 százalékra. De ha megnézzük a másik összevetésben, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországon még ezen körülmények között is j elen pillanatban 24 százalék a vasút részaránya az áruszállításban,
