Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 14 (158. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
4208 találjuk meg az őket leginkább érintő kérdésekben a valós válaszokat. Ehhez lesz partner az elkövetkező időszakban a Magyar Demokrata Fórum. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, fr akcióvezetőhelyettes asszony. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván, köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “A választások után” címmel. Öné a szó, frakcióvezető asszony. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Jó, hogy nyugodt és törvényes körülmények között, méltósággal választotta meg az ország a 24 minket képviselő magyart. Köszönjük mindenkinek, gratulálunk minden képviselőnek és minden pártnak, és engedjék meg, hogy természetesen az időkeretem terhére ezt a gratulációt egy kézfogással is megerősítsem a legtöbb mandátumot szerző Fidesznek és a hasonlóképpen nagyon jó, talán a vártnál jobb eredményt elért SZDSZnek és Magyar Demokrata Fórumnak. (Taps. - Lendvai Ildikó gratulál dr. Áder Jánosnak, dr. Dávid Ibolyának és Kuncze Gábornak.) Ez a választás ugyan az európai parlamenti hel yek megoszlásáról szólt, de természetesen vannak belpolitikai tanulságai is. Én három ilyen tanulságra szeretnék utalni. Az első a részvételt illeti. Persze, el is hangzott: mindnyájan jobban örültünk volna a még magasabb részvételnek, és nyilván az erővis zonyokról is jobban képet adott volna egy magasabb részvételű szavazás, ha nem feleannyian mennek el, mint 2002ben. De Magyarországnak nincs szégyellnivalója, különösen a térséget tekintve. Úgy tűnik, magasabb részvételi arányt akkor lehet elérni, ha egy országban lázas leváltós hangulat van - nálunk ez nem így történt. A második tanulság: azáltal, hogy a parlament mind a négy pártja mandátumot szerzett, nyert az ország, mert az Európai Parlament három legnagyobb frakciójában ülnek majd magyarok, és nyert a valódi pluralizmus is, az igazi parlamenti többpártrendszer. Engedjék meg, hogy harmadikként szóljak a baloldali választókhoz is, a számunkra levonható tanulságokról. A baloldali szavazók támogatása elég volt ugyan ahhoz, hogy a kormány pártjai valamivel jobban szerepeljenek Európa más kormányainak többségénél, nem volt kisebb annál, mint amennyi támogatásra hasonlóképpen félidőben az OrbánTorgyánkormány számíthatott, de nem volt elég ahhoz, hogy ez a 11:13 fordítva alakuljon. Látjuk, hogy szavazóink kö zül sokan eljöttek, de sokan otthon maradtak. Az eljövőknek mondjuk és a most otthon maradóknak is mondjuk: értjük mindkét üzenetet, tanulunk belőle, és nem adjuk fel. Határozottabban cselekszünk és világosabban beszélünk, mint eddig. Világosabban és határ ozottabban tesszük azt, amiért Magyarország többsége egy több mint 70 százalékos részvételű választáson nekünk adta bizalmát. Éppen ezért megnyugtatom a fiatal házasokat, mások javaslata ellenére nem kell aggódniuk, hogy visszaállítva a régi lakástámogatás i rendszert, negyedére csökkentjük majd az egy gyermek utáni szocpoltámogatást, 8 ezerről ismét 200 ezerre (Sic!) , azért, hogy az így megspórolt pénzen újból havi 190 ezer forint támogatás jusson a 30 millióra hitelképeseknek. Nem, nem tesszük ezt. És nem, nem állítjuk vissza a torgyáni agrárpolitikát sem, mert az tönkretette a magyar falut. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) És nem, nem tartjuk ördögtől valónak a tőkebevonást az elszegényedő intézményekbe, és továbbra sem tartjuk eleve az ördögtől valóna k a privatizációt sem, ha az munkahelyeket vagy jobb ellátást teremt. Megnyugodhatnak tehát a túloldalon is az illetékes hozzátartozók: nem veszünk vissza sem bányát, sem nyomdát. Nem csinálunk rendszervisszaváltást, és nem állunk el a gyógyszerárak megfék ezésétől sem. Aki nem szereti az áremeléseket, velünk szavazhat ma délután. Mert amíg erős
