Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 7 (157. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - az oktatási miniszterhez - “Miért drágítja tovább a kormány az ingyenes tankönyvet?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
4139 A tankönyves kamara már jó fél éve leírta - tudnak róla önök is , hogy ez a rossz döntés legjobban éppen azokat a közepes és kis kiadókat sújtja, amelyek valóban innovatívak és minőséget produkálnak. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Úgy van!) Ez a d öntés teljes mértékben ellentétes - figyelem: ellentétes - a kormány által meghirdetett vállalkozóbarát politikával. Ez a döntés ahelyett, hogy megkönnyítené, megnehezíti a hitelfelvételt akkor, amikor a szerzői jogi törvény módosítása, az ingyenes tanköny vek és az új kerettanterv bevezetése, de a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjából adódó bizonytalanságok is a kiadókat új helyzet elé állították. A 25 százalékos áfaterhet a kormány szerencsére korrigálta, de egyedül a postaköltség 40 százalékkal emelkede tt, ami a szállítási költségekben tovább nő. Miért történt mindez? Miért hozott a tárca ilyen döntést az érintettek megkérdezése nélkül? Azért mondom ezt, mert a minisztérium a tankönyves kamara legutóbbi két ülésén meg sem jelent. A kiadók ősztől a tankön yvek árának 510 százalékos emelésére kényszerülnek tehát. Nem az eddigi gyakorlat fenntartása volnae ésszerű? Meggyőződésem, hogy az évi 300400 milliós állami kezességvállalású, egyéves futamidejű hitel a feltétele annak, hogy a fejlesztő pedagógiai műh elyek eredményesen működhessenek, és hogy a taneszközök fejlesztését fölösleges pénzügyi korlátok ne tegyék lehetetlenné. Logikus és indokolt tehát az eddigi gyakorlat fönntartása, hiszen a garanciavállalás a költségvetésnek nem jelent többletköltséget. Ez t mindnyájan tudjuk. A hitel kereskedelmi kamatú, a garancia beváltásának valószínűsége pedig az eddigi gyakorlat szerint mindössze 3 ezrelék. Magyarán az állam nem pénzt ad, hanem csak kezességet vállal. Tisztelt Államtitkár Úr! Ellenzéki képviselőként eg y ilyen rossz ügy láttán nem, de ha csupán kibic volnék, akkor a minél rosszabb, annál jobb elve alapján akár örülhetnék is. Azért, mert ez a nyíltan vállalkozóellenes, könyvkiadóellenes és oktatásellenes döntés csakis rombolhatja a kormány presztízsét. É n mégsem ezért szólok, hanem a tankönyvkiadók és az oktatás érdekében. Ezért nem azt kérdezem, hogy miért történt mindez, hanem azt, hogy a kormány gazdaságpolitikáját és oktatáspolitikáját mikor követi az Oktatási Minisztérium is. Köszönöm szépen. (Taps a z ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr interpellációjára Szabados Tamás oktatási politikai államtitkár úr fog válaszolni. Államtitkár úr! SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A tankönyvpiac évi 1415 milliárd forintos forgalmával, több tucat prosperáló kiadóval, évi több ezer címmel és több millió eladott példánnyal a könyvkiadás prosperáló ágazatá vá vált. Ebben az ágazatban valódi verseny zajlik, és egyik piaci szereplő sincs monopolhelyzetben. Az állami garanciavállalás kereteit az államháztartási jogszabályok rögzítik, mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg, a konkrét garanciavállal ásról pedig a kormány dönt határozatban. Annak idején a többszereplős tankönyvpiac kialakításához, az újonnan létrejövő kiadók megerősítéséhez, a tankönyvkiadó vállalat monopolhelyzetének megszüntetése érdekében jó eszköz volt az államilag garantált hitelk onstrukció, amely 1993tól működött. A kezdetben is átmenetinek szánt lehetőség betöltötte funkcióját, hozzájárult az ágazat előzőekben jelzett piacosításához. Idővel jelentősége és az éves hitelállomány csökkent a korábbi milliárdos nagyságrendről az ön á ltal is jelzett szintre. A kormány részéről racionális lépés volt az állami garancia megszüntetése, ezzel a garanciakeret egy részének felszabadítása más, a gazdaság fejlesztését jobban szolgáló területekre. Ellentétben a képviselő úr állításával, a döntés nem volt váratlan, mert a kormány a 1057/2003. (VI.10.) számú határozatában, mellyel az előző évi garanciakeretet határozta meg, jelezte, hogy 2004től az állami kezességvállalás megszűnik. A képviselő úrnak igaza van, a garantált hitelek beváltásának val ószínűsége, az ön által is jelzett 3 ezrelék csaknem nulla, ami azt jelenti, hogy a