Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 7 (157. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - az oktatási miniszterhez - “Miért drágítja tovább a kormány az ingyenes tankönyvet?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
4140 kiadói hitelek piaci kockázata átlagos, és éppen ezért nincs szükség az állam további beavatkozására. Ezt az is jelzi, hogy az 1996. évi 3 milliárd forintos keret 2003ra 3 30 millió forintra csökkent, gyakorlatilag feleslegessé vált, ugyanis a múlt évi garanciakeretnek mindössze a felét, nem egészen a felét igényelték a kiadók. Tájékoztatni szeretném a tisztelt Országgyűlést és a képviselő urat, hogy a tankönyvtámogatási re ndszerben idén a kormány mintegy 8 milliárd forintot fordít az ingyenes és kedvezményes tankönyvellátás biztosítására, ami csaknem háromszorosa a 2001. évi szintnek. A tankönyvek a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal adóznak, a gyártás közbeni áfaköltség eket a cégek visszaigényelhetik. Mindennek ugyanakkor nincs köze a tankönyvkiadók hitelfelvételi kondícióihoz, mint ahogy a szerzői jogi törvény változásának sem. A képviselő úr interpellációjával az oktatási miniszterhez fordult, de a válasz alapján talán ön előtt is egyértelművé vált, hogy a felvetett kérdésekben - kormányzati hitelgaranciakeret - az adótörvények statútumából adódóan nem a tárca az illetékes. Ennek ellenére megtisztelő feladat volt interpellációjára válaszolni, és remélem, a tisztelt Ors zággyűlés előtt is sikerült rávilágítani arra, hogy az évente mintegy 15 milliárd forintot forgalmazó tankönyvpiac nem omlik össze egy 300 millió forintos hitelkeretre vonatkozó állami kezesség megszűnésétől. Kérem a tisztelt Házat és a képviselő urat, hog y fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a válaszát, államtitkár úr, és megkérdezem Csapody Miklós képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Képviselő úr! DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Minden ön iránt érzett tiszteletem mellett azt kell mondanom, hogy blabla és ostobaság, amit önnek leírtak a munkatársai. Az, hogy nem volt váratlan; hát lehet, hogy nem volt váratlan, a tankönyvkiadókat mindenese tre nagyon váratlanul érte. Ettől függetlenül ostobaság volt. Az pedig, hogy mivel csak 3 ezrelék a beváltás valószínűsége, ezért kellett megszüntetni az oly szükséges garanciavállalást, ez pedig maga a politikai perverzió. Könyvszerető ember lévén ebben a z ügyben megkerestem már önt, megkerestem a könyvkiadás ügyében illetékes kulturális minisztert, az oktatási bizottság elnökét, és a többi. Az oktatási bizottság elnöke azt írta az ön miniszterének: kérem, hogy tekintélyével és befolyásával törekedjék arra , hogy a tankönyvkiadás problémái megoldódjanak, ezért ebben az ügyben én is igyekszem minden támogatást megadni. Hasonló tartalmú levéllel fordultam a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez. Államtitkár Úr! Az én türelmem mostanra elfogyott, és ezért interpelláltam, nem azért, hogy amit eddig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ötvenszer elmondtam már, azt a képviselőtársaimnak is elmondjam. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr, elfogadjae a képviselő úr a választ vagy sem? DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Ha a Ház ezt a választ elfogadja, azt üzenik a tankönyveseknek, hogy nincsen szükség rájuk. Nem fogadom el, elnök asszony, köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!) ELNÖK (dr. Szili Ka talin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát, kérdezem tehát önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.
