Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Beszámoló az Országgyűlés részére a Gazdasági Versenyhivatal 2003. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint beszámoló elfogadás... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3988 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Sza lay Gábor képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. SZALAY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden piacgazdaságban, így az Európai Unió összes tagállamában is, ahol az eladók versengenek a vevőkért, a vevők kegyeiért, alapvető szempont a gazdasági verseny. Közös érdek tehát, hogy ez a verseny tiszta, átlátható, szabad és tisztességes legyen. A tisztességes verseny ugyanis az, amely nemcsa k gyorsítja a gazdasági fejlődést, a termékek korszerűsödését, javítja a minőséget, a választékot, de nem utolsósorban erősíti a fogyasztók pozícióit is. Így azután érthető, hogy az Európai Unió figyelmének egyre inkább a középpontjába került a tagállamok versenypolitikája, annak ellenőrzése és ha kell, a szankcionálása. Külön nagy öröm, hogy hallottuk az államtitkár úr előadásában a Le Figaro című ismert újságnak a magyar versenypolitikát és nyilván a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét elismerő beszámo lóját. Ez nagy büszkeség mindannyiunk számára. (18.10) Tehát mondható, hogy a magyar versenytörvény a jogharmonizációt követően megfelel az európai uniós versenyszabályoknak. Ez azért nagyon fontos, mert május 1je óta az Európai Bizottság versenyjogi hatá rozatai a magyar vállalatokra vonatkozóan is kötelező érvényűek. A versenypolitika alapvetően három területet foglal magába; egyrészt a vállalatok magatartását szabályozó versenyjogot, hogy azok ne köthessenek például piacfelosztási megállapodásokat, ne ho zzanak létre árkartellt, ne éljenek vissza esetleges piaci erőfölényükkel. A GVH elnöke a beszámolójában hosszasan elidőzött a kartellmegállapodások ellen folytatott vizsgálataiknál és az ennek kapcsán kiszabott büntetésüknél, és ez nagyon helyes és nagyon támogatható. Láttuk, hogy a bírságok szempontjából az elmúlt években a kiszabott bírságok összege jelentősen emelkedett, és ennek oka elsősorban az árkartellek miatt kiszabott büntetések. Nagyon helyes tehát, hogy ez a figyelem középpontjába került, azonb an van egy érzésem, hogy ez nem változhat az előttünk lévő időszakban sem. Tegnap valóban elhangzott erre vonatkozóan egy napirend előtti felszólalás, a Figyelő című gazdasági hetilap az elmúlt pár hétben többször visszatért erre a kérdésre. Tudjuk mindann yian, hogy a közbeszerzési eljárás nem biztosítéka, csupán lehetősége a tisztességes piaci versenynek, és azt is tudjuk, hogy a nagy építkezések, a nagy beruházások időszakában különösen nagy a csábítás ilyen kartellek létrehozására, és az adófizetőket, az adózókat, mindannyiunkat semmi nem károsíthat jobban, mint egy nagy beruházást illetően létrejövő árkartell. Tehát csak biztosítani tudom a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy ebben a küzdelemben ne lankadjon, ez változ atlanul figyelmének középpontjában maradjon. A versenypolitika második alapterülete a fogyasztók döntését tisztességtelenül befolyásoló cselekmények tiltása, hogy azok megtévesztő reklámokkal, félrevezető akciókkal, nyereményjátékok hirdetésével, valótlan információkkal, jelleghamisítással ne vezethessék félre a vásárlókat. Itt is van mit tenni. Szintén az elmúlt napokban tudtuk meg, az Európai Unióban ősszel várható, hogy az Európai Parlament elé kerül az erre vonatkozó, eddigieknél szigorúbb szabályozás. Tehát az Európai Unióban is igyekeznek sokkal inkább büntetni a tisztességtelen kereskedelmet, mint eddig. Konkrét szabályozást tesznek a szakminiszterek az Európai Parlament asztalára, és ebben a direktívatervezetben konkrétan meghatározzák azokat a félre vezető, illetve agresszív eljárásokat, amelyek alkalmazását valamennyi tagállamnak meg kell akadályoznia. Ezen tervezett szabályozásoknak egy része már a magyar versenyjogban létezik, azonban nagy segítséget ad, hogy ez a tervezett irányelv taxatíve fogja felsorolni a félrevezető magatartásokat és az agresszív magatartásokat, és büntetéseket is fűz hozzá.
