Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEDEI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEDEI JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3951 ingatlannyilvántartási s zabályok teremtették meg. Az adatvédelmi biztos észlelte azt a helyzetet, hogy az ingatlannyilvántartás nyilvánosságához fűződő érdek és a személyes adatok védelméhez fűződő jog nem illeszkedik egymáshoz harmonikusan. Mind a kettőhöz fontos érdekünk fűződ ik, hiszen meg kell ismerni azt az ingatlant, amely iránt a vásárlóban a vételi szándék létrejött. Ugyanakkor ezen a címen a vásárlási szándékkal igazából nem rendelkező, rossz szándékú érdeklődők is olyan adatok birtokába juthatnak, amelyekkel az ingatlan t most már jogellenes módon értékesíteni tudják. Hiszen a tulajdoni lap a mai köztudatban nemcsak közhitelesen tanúsítja az ingatlan adatait, de az ingatlan tulajdonosának adatait is tartalmazza, és most már létező ingatlant kell, esetleg a személyazonossá g megváltoztatásával, értékesíteni. Tehát az adatvédelmi biztos felhívta az FVM, a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy ez a jogi szabályozás pillanatnyilag nem megfelelő, tehát személyazonosításra alkalmas ellenőrző rendszert kell kiépíteni a rra, hogy az ingatlannyilvántartásba betekintő vagy az ingatlan tulajdoni lapjáról másolatot készítő személye teljes bizonyossággal beazonosítható legyen. Az ingatlannyilvántartási törvény módosításával nyílik erre lehetőség. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De még egyszerűbb példákon keresztül is érzékelhetjük az adatvédelem intézményének a fontosságát. Ki gondolt arra például, hogy az egyes - több van belőlük, ezért megnevezhetem - Volánvállalatok által kibocs átott arcképes buszbérletek olyan adatokat is tartalmaznak - ezt egyébként mint bérlettulajdonosok, nyilván észlelhetjük is, amelyeknek a mi utazásunkhoz, az utazási jogosultságunk igazolásához semmi köze nincs? Miért kell a születési adatoknak és a lakcí madatoknak szerepelniük ezen az igazolványon? Hiszen a fénykép és a név alapján, egy másik személyazonosságot igazoló igazolvánnyal együtt, a személyazonosság ténye minden további nélkül igazolható. Csak arra tudunk gondolni, hogy maga a vállalat a Volánv állalatok számára szeretné az esetleges pótdíj behajtását megkönnyíteni. Tehát a Volánvállalat ezzel nem feltétlenül válik adatkezelővé, és nem is fog ezzel az adattal olyan módon visszaélni, egyszerűen csak túlzottan kíváncsi. Ugyanakkor ennek az adatnak a részére történő eljuttatása a bérleten keresztül nem is indokolt, mert aki nem vesz jegyet, a vállalat ellenőre az ő személyazonosságát is meg fogja valamilyen módon állapítani, miként a lejárt bérlet esetén is. Tehát a bérlet ilyen módon nem lehet az e llenőrzés alkalmazásának az eszköze. De sokszor felvetődik napjainkban, hogy a munkáltató miért kíváncsi olyan túlzottan? A munkavállaló által használt, kezelt számítógép adatállományába joga vane a munkáltatónak betekinteni? Joga vane akkor betekinteni, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott vállalatnál már megszűnt, de a gépet egyébként otthagyta, mert az a munkáltató tulajdona? Ezek nagyon izgalmas kérdések. Egészen pontos álláspontot foglal el az adatvédelmi biztos úr ebben a kérdésben is, de a mego ldást nem azért nem mondom el, mert az időkeret szűkös, hanem talán azért, mert az állampolgárok kíváncsiságát e beszámoló iránt felébresztem. A Big Brother vagy a Való Világ valóságshow kapcsán is folytatott vizsgálatot az adatvédelmi biztos. Nem nagyon j elent meg ennek a vizsgálatnak a ténye a médiákban. Talán a vizsgálatnak - érthető módon - az volt a célja, hogy megvizsgálja, a valóságshowk résztvevői milyen szerződést kötnek a televíziós társaságokkal vagy a producerirodákkal, mire jogosítja ez fel ők et. Beleegyeznek vajon mindenbe, amit mi látunk a képernyőn? - már aki nézi. Vagy esetleg ez a beleegyezés is semleges jogilag? Hiszen ami azt követően történik, arra a valóságshowra jelentkezők nem is készülhettek fel. Vagy akik nem válnak a valóságshow résztvevőivé, azoknak az adatai megmaradnake az adatot elkérők és kezelők birtokában? Számos izgalmas kérdés vetődik fel tehát. A nyugdíjasokat érintő kérdés például az az eset, amit az adatvédelmi biztos úr ugyancsak vizsgált, hogy az utazási jogosultság , amely tudjuk, hogy nem függ a nyugdíj összegétől, hanem mint egy alanyi jog, az életkorhoz és a nyugdíjas állapothoz kötött jog és kedvezmény - ilyen esetekben az utazási igazolvány kérelméhez miért kell hozzábiggyeszteni a nyugdíj összegét? Mi köze van az utazási igazolványt kiállítónak a nyugdíj összegéhez, amikor,
