Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - HEGYI GYULA (MSZP):
3942 megfelelő víz, óriási kincs a víz, mert az ember két- vagy háromezer évvel eze lőtt maradandó kárt okozott a szigetnek. Arra kell törekednünk, hogy globálisan ilyen tragédiák ne történjenek meg velünk, és látni kell azt, hogy piacgazdasági viszonyok között a gazdaság szereplőit, a tőkét igen nehéz meggyőzni arról, hogy profitjuk rová sára is környezetvédő politikát folytassanak, a politika pedig - akik ebben a Házban itt ülünk, tudjuk - négyéves ciklusokban gondolkodik, és sajnos a legjobb szándék mellett sem fér bele mindig ezekbe a négyéves ciklusokba egy hosszú távú, 50100 éves köv etkezményekkel számoló környezetvédelmi gondolkodás is. (A jegyzői széket Nagy Nóra foglalja el.) Ilyen körülmények között a legtöbbet a zöldszervezetektől várhatnánk, a zöldszervezetek, a civil szervezetek azonban érthetően saját maguk által választott cé lokat tűznek ki, e célok megválasztásában sok az egyéni vélemény, érzelem, indulat, ez így helyes, hiszen a civil szervezeteket politikus ne bírálja fölül. De talán így történhetett meg az, hogy a megújuló energiaforrások fontosságát ismerve is néhány zöld szervezet éppen a megújuló energiaforrások, például a szélkerekek ellen lép fel, vagy ellenzi a folyami hajózást, vagy egyértelműen és célzottan az atomerőművekre koncentrál, miközben az évi több tízezer megbetegedést, halált okozó, egész környezetünket tö nkretevő és nem mellesleg háborúkat is indukáló olajipari lobbival szemben gyakorlatilag egyetlen zöldszervezet sem lép föl határozottan, vagy azért, mert gyengék, vagy azért, mert más okok, más összefüggések miatt ezt nem tartják helyesnek. Ezért van tehá t szükség egy olyan személyre és intézményre, aki egyrészt nem a civil szervezetek érzelmi, indulati töltésével, hanem komoly szakmai háttérrel cselekszik, másrészt ugyanakkor független mind a gazdasági szférától, mind pedig a politikai szférától, legalább is a négyévente váltakozó kormányzati felállástól. A szocialista frakció ebben a tekintetben tisztességesen minden kormányzati ciklusban ugyanazt az álláspontot képviselte. 2001ben egyedül mi támogattuk ebben a Házban azt, hogy létesüljön a környezetvédel mi ügyeknek biztosa, mint mondtam már, Szili Katalin képviselőtársammal terjesztettük be; és amikor az új ciklus megszületett és megnyertük a választásokat, akkor ugyanolyan természetességgel, ugyanolyan szöveggel ugyanazt a javaslatot ismét benyújtottuk, és ezen az sem változtatott, hogy beterjesztőtársam közben a Ház elnöke lett - természetesen nem ebben a minőségében, hanem egyszerű képviselőként nyújtotta be ezt az indítványt. Meg kell említeni a Védegyletnek a nevét, amely komoly támogatást adott számu nkra ehhez a javaslathoz, és különböző tudományos szervezeteket, így például a Középeurópai Egyetemet, amely egész napos szemináriumot is rendezett erről a témáról, és nagyon fontosnak tartottuk, hogy foglalkoztak vele. (14.20) Azt is meg kell említenem, hogy a kormányzati padsorokban egy képviselőtársam, Illés Zoltán mindent megtett azért, hogy ez a javaslat valóra váljon. Sajnos, eltelt két esztendő, és meg kell mondani, hogy mindmáig nem sok történt ebben az ügyben. Kormánypár ti képviselőként sem szeretném elhallgatni ezzel kapcsolatban csalódásomat. Ugyanakkor biztató tény, és ezt nyíltan és őszintén elmondom, hogy Lenkovics Barnabás és Takács Albert biztos urak mindent elkövetnek azért valóban, hogy maguk pótolják ennek a kör nyezetvédelmi ombudsmannak a szerepkörét; tevékenységükben hangsúlyosan megjelent és jelen van a környezetvédő értékek tisztelete, az, hogy fölhívják erre a figyelmet, és ezt mindenképpen nyugtázni kell. Valóban nem az én dolgom annak eldöntése, hogy milye n formában valósuljon meg a környezetvédelmi, a harmadik generációs környezeti jellegű emberi jogok védelme. Lehet, hogy a jelenlegi modell is alkalmas erre, amennyiben komoly támogatást kap ahhoz, hogy szakmailag még szélesebb háttérre támaszkodjék, és te rmészetesen a zöldszervezetekkel való párbeszédben el is fogadják, mint egy zöld, környezetbarát intézményt. Ha ez történik, akkor, ha nem is a mi szándékunk valósul meg, de a jó ügy teljesülése természetesen sokkal fontosabb.
