Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3940 Az in dokolt panaszok 40 százaléka a jogbiztonságra és a jogállamiságra vonatkozó panasz volt. A második leggyakoribb indokolt panasz a tulajdoni biztonság sérelmére vonatkozott. A harmadik és negyedik leggyakoribb panasz a jogorvoslati jog hiányára s az egészsé gügyi ellátás visszásságaira vonatkozott. A visszássággal érintett felsorolt négy alkotmányos alapjog a jogos panaszok kétharmadát tette ki. Az oly gyakran hallható problémákra, mint a szociális alapjogok megsértésére vagy a gyermekek és a szülők jogainak a sérelmére az összes jogos panasz mindössze 7 százaléka vonatkozott. Ezek az arányok talán arra is figyelmeztetnek minket, hogy a tömegtájékoztatásban nagyobb nyilvánosságot kapott jogsértő esetek struktúrája gyökeresen eltér a jogsérelmek valódi szerkeze tétől, mert a jogbiztonságra és a jogállamiságra vagy a tulajdoni biztonságra vonatkozó panaszok a sajtó szemszögéből úgymond unalmas, száraz ügyek, és nincs piacosítható, jó áron eladható szenzációtartalmuk. Tisztelt Ház! Több olyan esettel is találkoztam a kötetben, ami a választókerületemben is előforduló súlyos probléma. Örömmel láttam, olvastam, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiáll a tanyák villamosítása mellett, és szorgalmazza az állam nagyobb arányú tehervállalását a villamosítási beruházásokban. Az országgyűlési biztos a villamos energiával ellátatlan területeken élők körében vizsgálatot folytatott az esélyegyenlőséghez való jog, a gyermeki jogok, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmének gyanúja miatt. Az országgyűlési biztos kifejtette, hogy azokon a területeken, ahol a lakosság képtelen kifizetni a tanyavillamosítás költségeit, ott is meg kell teremteni a lakosság számára a komfortos élet minimális lehetőségét, ezzel is biztosítva a társadalmi érvényesül és egyenlő esélyeit. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal bővülő állami források esetén lehetőséget lát a villamosítatlan tanyákon élők helyzetének a belátható időn belüli rendezésére. (14.10) Erősebb közfigyelmet, nagyobb publicitást érdeme lne az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az egészségügyi dolgozók körében végzett jogsértő, közvéleménykutatással kapcsolatos állásfoglalása. Az utóbbi években közpénzekből finanszíroztak olyan álságos kutatásokat, amelyek az egészségügy, az okt atás vagy a pedagógusképzés területén a legalapvetőbb szociológiai kérdezési elveket megsértve, illetve a statisztikai csoportképzés elemi ismereteivel sem rendelkezve mindenáron azt igyekeztek kimutatni, hogy ezeknek a szakmáknak a képviselői rasszisták. Sajnos - utalok most az ifjúságpolitikával kapcsolatos jelentésre - már az Országgyűlés elé is került ilyen jellegű propagandaanyag a szakmai kritikák ellenére. A Magyar Orvosi Kamara felkérésére az országgyűlési biztos elé került minisztériumi kérdőív etn ikai ellenszenvet, előítéletet és gyűlöletet tükröző kérdései meg sem engedték a megkérdezettek számára, hogy gondolkodásuknak megfelelő válaszokat adhassanak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának határozott állásfoglalása szerint a minisztériumi kérdőív tartalmi összeállítása azt sugallja, hogy az egészségügyben dolgozók etnikai előítéleteinek, rasszizmusának csak a mértéke kérdéses, a fennállása nem. Ez a minisztériumi hozzáállás sérti valamennyi háziorvos emberi méltóságát és jó hírnevét, és il yen tekintetben alkotmányos alapjogot sért. Idézem az Alkotmánybíróság követelményét: “A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni.” Ilyen jellegű, alkotmányos alapjogokat sértő álkutatást más minisz tériumok is pénzelnek, és remélem, hogy a jövőben hat rájuk az Alkotmánybíróság intelme és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az imént idézett határozott állásfoglalása. Tisztelt Ház! Keserűen, csalódottan vettem tudomásul azt az állásfoglalást , mely szerint nem okozott alkotmányos joggal összefüggő visszásságot a Magyar Posta Részvénytársaság azon döntése, amely megszüntette a kistelepüléseken működő postahivatalokat. Véleményünk szerint az ombudsmani indoklás elkerülte azt az alapproblémát, ho gy egy olyan monopolszervezet hozott ilyen döntést, amely a piaci versenytől mentesített körülmények közepette meg sem engedi annak a lehetőségét, hogy más konkurens postai szervezet benyomuljon az általa elhagyott kistelepülések területére. A monopolhelyz et igenis kötelezettséget is ró az ilyen helyzet előnyét élvező cégre,
