Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3925 vagyonnyilatkozattételi kötelezettségével összefüggésben. A kormány már a törvényjavaslat koncepciójának kidolgozásánál is jelezte, hogy a közpénzek forgalma átlátha tóságának biztosításához szükség lehet a már korábban más személyi hatállyal bevezetett vagyonnyilatkozati rend kiterjesztésére a kisebbségi önkormányzati képviselőkre. A törvényjavaslat kidolgozása során azonban szakmai érvek azt az igényt alapozták meg, hogy egyedül az országos kisebbségi önkormányzatok kezelnek vagy kezelhetnek olyan nagyságrendű közpénzeket - például intézményirányítás, pályázati pénzek szétosztása , amelyek esetében szükséges és az elérni kívánt céllal arányos a hivatkozott preventív intézmény hatályba léptetése. A kisebbségi biztos a beszámoló közcélú foglalkoztatással kapcsolatos fejezetében vitatja a jelenlegi rendszer fenntartásának indokoltságát. Rá kell mutatni, hogy a hatályos rendszer két célt szolgál. Alapvető célja a rendszer es szociális segélyben részesülők munkához juttatása, másik, közvetett célja pedig a munkavállalási hajlandóság folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése az érintett személyi körben. Elmondható, hogy a rendszer működőképes, a foglalkoztatottak száma háro m év alatt majdnem a háromszorosára nőtt, vagyis a 2003as adatok szerint a helyi önkormányzati közcélú foglalkoztatottak száma meghaladja a 16 ezer főt. A hivatkozott aktív szociálpolitikai eszköz evolúciója még távolról sem fejeződött be. A fenntartása s zükséges, sőt a továbbfejlesztése is megalapozott. Az önkormányzatoknak is érdekük fűződik a program fenntartásához, mivel a rendszer előnye, hogy működtetésével a helyi források - kiemelten a segélyezésre fordított kiadások - mérsékelhetők. Még egy kérdés körre szeretnék itt kitérni. Az elmúlt év lényeges fejleménye az ombudsmanok által védett jogok területén, hogy az Országgyűlés elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. A törvény alapján 2005. j anuár 1jétől az antidiszkriminációs ügyekben jogvédelmet adó intézményrendszer egy kormányzati szervvel, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítéséért felelős hatósággal fog bővülni. E hatóság és a kisebbségi biztos jogkörei között a törvény és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény pontos elhatárolást nyújt. Az intézmény nyilvánvalóan nagyban támaszkodik majd azokra az eredményekre, amelyeket a diszkrimináció elleni fellépés tekintetében a kisebbségi biztos e tárgykörben megke rülhetetlen gyakorlata jelent majd. A kormány részéről határozott a szándék az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség területén az ombudsmanokkal való együttműködésre, és meggyőződésem, hogy az országgyűlési biztosok fontosnak tartják az új intézményrendsz er működését a közös célok megvalósulása érdekében. Az adatvédelmi biztos beszámolója fontosnak tekinti a 2003. évet, hiszen az intézmény létrejötte óta eltelt nyolc év során soha nem övezte ekkora figyelem a biztos munkáját, 2003ban csaknem 70 százalékka l több beadvány érkezett a biztoshoz. Az adatvédelmi biztos irodájának megnövekedett munkaterhéhez járult hozzá az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok ellátása, amelynek keretében az adatvédelmi biztos számos jogszab álytervezetet véleményezett. 2003ban a személyes adatok védelme szempontjából talán a legfontosabb jogalkotási feladat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény közösségi joggal való összhangjának a megteremtése volt. A jogszabály módosítása során kibővítésre került az adatvédelmi biztos hatásköre a személyes adatok védelme terén. Ennek eredményeképp az adatvédelmi biztosnak ma már lehetősége van arra, hogy elrendelje a jogellenes adatkezelés zárolá sát, törlését vagy megsemmisítését, hogy megtiltsa a jogosulatlan adatkezeléseket vagy feldolgozásokat, valamint hogy felfüggessze az adatok külföldre továbbítását. Az adatkezelő számára a törvény biztosítja a bírósághoz fordulás lehetőségét, amennyiben ne m ért egyet a biztos által előírt intézkedéssel. A beszámoló kiemeli, hogy a módosítás előkészítésének évei során mindvégig példás volt az együttműködés a törvény előkészítéséért felelős Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi biztos, illetve a kijelölt szakértők között.
