Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3916 Az egyik alkotmánybírósági dönt és a parlamenti vizsgálóbizottságok adatkezelése vonatkozásában mondta ki, hogy törvényt kell alkotni ennek az adatkezelésnek a szabályozására. A bizottsági meghallgatásaim során jeleztem, hogy készséggel állok rendelkezésre, amennyiben megszületik a jogsz abálytervezet, illetőleg ezt megelőzően már a koncepció véleményezésére is. A másik alkotmánybírósági döntés pedig egy, a pénzügyminiszterrel történt sikertelen egyeztetést követően a számlaadási kötelezettséget előíró miniszteri rendelet egyes rendelkezés einek hatályon kívül helyezésére született meg. A 2003. év folyamán különböző ajánlásokban és közleményekben összegeztem a személyes adatok kezelésével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok tapasztalatait. Ezekről a nyilvánosságot is tájékoztattam; csak a teljesség igénye nélkül szeretnék egyetkettőt megemlíteni. Ez volt a valóságshowkba jelentkezők személyes adatai kezelésének vizsgálatát lezáró ajánlás, valamint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolg álatok Történeti Levéltáráról szóló törvény alapján az információs önrendelkezési jog és az információszabadság érvényesüléséről szóló ajánlás; ilyen volt az internetes állevélküldő szolgáltatás adatvédelmi összefüggéseiről szóló ajánlás, illetőleg megemlí thetném az MMS, illetve a webkamerák használatával kapcsolatos közleményt, valamint az országos, illetve helyi népszavazásokhoz, népi kezdeményezésekhez kapcsolódó, egyéb aláírásgyűjtések adatvédelmi szempontjairól szóló állásfoglalást. Az adatvédelmi ügy ek kapcsán az állampolgárok beadványai alapján, illetőleg a statisztikai számok alapján levonható az a következtetés, hogy az utóbbi néhány évben az állampolgárok információs önrendelkezési jogát mármár kritikus mértékben korlátozza a hatalom, illetőleg a gazdaság, a nagy és kis testvér. Utalni szeretnék a különböző beléptetőrendszerekre, kamerákra, motozásokra, igazoltatásokra, telefonlehallgatásokra. Ezt kedvezőtlen tendenciának tartjuk, és adott esetben az Országgyűlésnek is fel kellene emelnie a szavát ennek a kedvezőtlen tendenciának a megakadályozása érdekében. Ebből a szempontból a különböző jogvédő szervezetek összefogását is szükségesnek tartanám, hiszen fölmerülnek olyan kérdések is, amelyekre Takács Albert kollégám is utalt. Ilyen például az isko lai beléptetőrendszerek alkalmazása, ami nyilván csak részben az információs önrendelkezési jogot sértő megoldás. (12.10) Számos más állampolgári alapjogot is sérthet, illetőleg amennyiben konkrét jogsértés nem valósul meg, akkor is újragondolását jelenten é ezeknek az eszközöknek az alkalmazására, mennyiben célszerű ezeket alkalmazni. De természetesen ezek olyan kérdések, amelyek már meghaladják az adatvédelmi biztos kompetenciáját, ezért jeleztem a különböző jogvédők közötti összefogás vagy esetleges közös fellépés szükségességét. 2003ban születtek meg azok a jogszabályok, amelyek nemcsak kiterjesztették a közérdekű adatok megismerésének jogát, de megszüntették az eddigi jogértelmezési bizonytalanságot az üzleti titok és a közérdekű adat konfliktusában, és látványos előrelépést hoztak az elektronikus információszabadság terén. Az elmúlt évek egyremásra kirobbanó korrupciós ügyei erősítették azt a jogalkotói szándékot, hogy precízen meg kell jelölni mindazon, a gazdálkodói tevékenységgel kapcsolatos adatok körét, amelyeket nem lehet üzleti titokra hivatkozással a nyilvánosság elől elzárni. A többfordulós szakmai vita során az adatvédelmi biztos valamennyi érdemi észrevételét beépítették a tervezetbe, és ezután fogadta el a parlament az úgynevezett üvegzsebtö rvényt. Az így megalkotott jogi normák az információs szabadság terén lényeges előrelépést jelentettek. A törvény végrehajtására született kormányhatározat alapján a miniszterek és a fejezetgazdák kötelesek intézkedési tervet készíteni az állampolgárok hit eles és közérthető tájékoztatására. Az intézkedési tervet az adatvédelmi biztosnak véleményeznie kell. Természetesen az információs szabadság garanciáit erősítő jogszabályi változások végrehajtásának tapasztalatait nem lehet még leszűrni, azonban félő, hog y a változások túl gyors üteme kihatással lehet a végrehajtás eredményességére is. Ezt látszik talán alátámasztani, hogy az elmúlt évben mindössze az Oktatási
