Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3917 Minisztérium és az Alkotmánybíróság küldte meg véleményezésre az intézkedési tervet. Ugyanakkor a zt is megállapíthatjuk, hogy az Oktatási Minisztérium által készített szabályzatot, amelyek egyrészről a kötelezően közzéteendő információkra, másrészről pedig a kérelemre közzéteendő információkkal kapcsolatos eljárásokra született, olyan jónak találtuk, hogy mintaszabályzatként ajánljuk a többi tárca felé. Az adatvédelmi biztos irodája rendkívül sok jogszabályt véleményezett az elmúlt évben. Ahogy említettem már, ezeknek a száma megduplázódott, 352 jogszabályt kaptunk meg véleményezésre. Az a tendencia is megfigyelhető, hogy a jogszabály előterjesztői már a jogszabály megszövegezését megelőzően, a koncepció kidolgozásának a keretében is véleménykéréssel fordulnak az adatvédelmi biztoshoz. Ilyen felkérésektől nem zárkózunk el, hiszen egy esetlegesen elhibáz ott elképzelés alapján megalkotott jogszabály kedvezőtlenül befolyásolhatja az információs önrendelkezési jogot, illetve az információszabadság érvényesülését. Végezetül szeretném megköszönni az Országgyűlés különböző bizottságainak azt a munkát, amelyet a z elmúlt évi jogszabályvéleményezések kapcsán, illetőleg a beszámoló megtárgyalása kapcsán folytattak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen Péterfalvi Attila biztos úrnak a beszámolóját. Most a nemzeti és etnikai kisebbségi jogo k országgyűlési biztosának beszámolójára kerül sor, húszperces időkeretben. Ennek megfelelően megadom a szót Kaltenbach Jenő úrnak. Parancsoljon! DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Köszönöm a szót. Elnök Úr! T isztelt Ház! Őszintén szólva eredetileg nem azzal akartam kezdeni, hogy a múlt évi munkánk statisztikájából mondok néhány adatot, de miután a kollégáim ezt kivétel nélkül megtették, így nem szeretnék kilógni a sorból, ezért engedjék meg, hogy én is néhány számot mondjak. Már csak azért is, mert ezek a számok nagymértékben egybevágnak a kollégáim által említett számokkal. 2003ban mintegy 40 százalékkal emelkedett a hozzánk érkező beadványok, panaszok száma, ami példátlan a korábbi évekhez képest. Igaz, erre van egy talán rendhagyó magyarázat, ez pedig az, hogy az emelkedés nagymértékben a különböző minisztériumoktól érkező megkeresésekre vezethető vissza, hiszen a korábbiaktól eltérően a minisztériumok lényegesen nagyobb aktivitást mutattak a különböző terve zeteik hozzánk való megküldése tekintetében. Ennek ellenére maguk a panaszok, tehát a klasszikus panaszok, a polgároktól, illetőleg a kisebbségi közösségektől érkező panaszok számában is elég jelentős emelkedés mutatható. Az én esetemben is az éllovas - ha szabad ezt a kifejezést használni ebben a kontextusban - a polgármesteri hivatalok, illetőleg a helyi önkormányzatok, és Takács Albert kollégámhoz hasonlóan én is a második helyen említhetem, makacsul, most már hosszú évek távlatából vagy távlatában az ig azságszolgáltatást. Annak ellenére, hogy szintén köztudottan a kisebbségi biztosnak sincs lehetősége bírói ítéletek felülvizsgálatára vagy bármely bírósági aktivitás bírálatára, legalábbis konkrét ügyben vizsgálat formájában, ennek ellenére a hozzánk érkez ő panaszáradat nemcsak hogy nem csökken, hanem például a tavalyi évben több mint megduplázódott. Az idei éves beszámoló érdekes módon egybeesik egy másik jelentéssel, az Európai Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának a Magyarországról szóló , úgynevezett harmadik körös jelentésével. Érdemes talán ezt a két jelentést összevetni egymással - bár a bizottság jelentése még nem nyilvános - abból a szempontból, hogy mit mondott a bizottság a második körös jelentésben Magyarországról, milyen követelm ényeket fogalmazott meg az ország jogrendszerével vagy jogalkalmazásával kapcsolatban; ugyanis a harmadik körös jelentés tulajdonképpen arról fog szólni, hogy ezek ügyében az elmúlt időszakban történteke változások, és ha igen, ezek milyen jellegűek.
