Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3915 adatok kezelését sérelmező panaszbeadványok százalékos arányban 10 százalék alatti arányt képviselnek a panaszbeadványok számához viszonyítva. (12.00) Az előbb említett panaszbeadványok számának növekedése óriási többletterhet rótt az iroda munkatársaira. Az ügyek torlódása természetes, de csak átmenetileg fogadható el. Az ügyek intézési határideje sajnálatos módon megnövekedett, ugyanakkor ha azt a kérdést tesszük fel, hogy hány százalék ot képvisel azon beadványok száma, amelyekre az első hónapban érdemi választ adtunk, ez 40 százalékos arányt képvisel. Ez számszerűségében romlott az előző évhez képest, arányát tekintve romlott, számszerűségében azonban meghaladta az előző évet a panaszbe adványok számának növekedése miatt. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni munkatársaimnak azt a munkáját, amellyel az iroda tevékenységének jó hírnevét és szakmai megalapozását továbbra is elmélyítették, és természetesen ezt a többletterhe lést ilyen arányban el tudták viselni. Ez évtől kezdve azonban sajnálatos módon nagy javulásra nem számíthatunk, hiszen az elmúlt évi megnövekedett ügyforgalomhoz képest 50 százalékos további növekményt regisztrálunk, ugyanakkor a kormány a költségvetési t artalékkeret terhére biztosított új létszámot, tehát ebből talán elfogadható lesz a munkatársak munkaterhelése is. A 2003. évi beszámoló a már megszokott tagolás szerint tartalmazza a különböző adatkezelők, így a rendőrség, adóhatóság, önkormányzatok, egés zségügy, távközlési szolgáltatók, munkáltatók, hitelintézetek, biztosítótársaságok, áruküldők, sajtó, levéltári és tudományos kutatás, a valóságshowk vizsgálatát követően született biztosi állásfoglalásokat, megállapításokat. Természetesen jelen felszólal ás keretei között csupán arra lehet szorítkozni, hogy az adatvédelemmel és információs szabadsággal, valamint a jogszabályvéleményezésekkel kapcsolatban a legfontosabb tapasztalatokat felidézzük. Az adatvédelmi biztos esetjogában időről időre megjelennek az új nyilvántartási rendszerek létrehozására irányuló törekvések, illetve a különböző adatkezelések összekapcsolását tartalmazó tervezetek. Már az első, 199596. évről szóló beszámolóban is azt állapította meg az adatvédelmi biztos, hogy a közigazgatási a datkezelés centralizálása alkalmas lehet arra, hogy általa is korlátozzák az információs önrendelkezési jogot, és sértsék az ágazati felelősséget a közigazgatásban. A 2003. évben is több elképzelés, jogszabálytervezet tartalmazta a polgárok személyes adata inak új nyilvántartási rendszerekbe szervezését, illetőleg a már meglévő nyilvántartások új vagy újnak feltüntetett cél érdekében történő összekapcsolását. Természetesen az adatvédelmi biztos következetes joggyakorlata alapján ezeket a törekvéseket rendre el kell utasítanunk. Közös vonásuk e tervezeteknek, hogy sok esetben az állami szervek elégtelen működését próbálják új nyilvántartások létrehozásával korrigálni. Ennek kapcsán viszont meg lehet említeni olyan jogszabálytervezeteket is, amelyek az adatvéde lmi biztos munkatársainak hathatós közreműködésével, véleményezésével jöttek létre, ugyanakkor a parlamenti szakban olyan adatkörökkel is kiegészült, amelyet már a biztos nem véleményezett, ez az egységes foglalkoztatásügyi nyilvántartás, amelyet a mostani módosítás keretében sikerült csak olyan formára hozni, amelyet az adatvédelmi biztos előzetes véleményezés kapcsán értékelt, és azt állapította meg, hogy adatvédelmi szempontból ez a rendszer elfogadható. Természetesen a gyakorlatban ennek a hónapnak a vé géig utóellenőrzés keretében, a működése során fogjuk ezt a rendszert vizsgálni. Az adatvédelmi biztos tevékenységének külső kontrolljaként három döntést lehet az elmúlt évre vonatkozóan megemlíteni. Ebből egy döntés bírósági döntés, a parkolótársaságok ad atkezelését minősítette a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek. Ezt az álláspontot képviselte a korábbi adatvédelmi biztos is, ez egy hosszas visszás helyzetet zárt le, és két alkotmánybírósági döntést szeretnék még megemlíteni.
