Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3914 Tisztelt Országgyűlés! Most az a datvédelmi biztos beszámolójára kerül sor, 20 perces időkeretben. Ennek megfelelően megadom a szót Péterfalvi Attila úrnak. Parancsoljon! DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2003as esztend ő az adatvédelmi biztosi intézmény történetének jelentős éve volt. Jelentős, hiszen hosszas előkészítő munka után ebben az évben fogadta el az Országgyűlés az adatvédelmi törvény módosítását, amely lezárt egy korszakot az adatvédelmi biztosi intézmény tört énetében. Hiszen a korábbi, kötelezés nélküli ombudsman helyére egy erős hatósági vagy hatósági jellegű jogkörrel rendelkező biztos lépett. A módosítások jelentős része ez év január elsején lépett hatályba. A hatáskör megnövelése gyakorlatilag az uniós jog harmonizációs módosítások keretében történt meg. Ezúton jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy nem azért volt szükség erre a módosításra, hogy a biztos kellő súllyal rendelkezzen abban a vonatkozásban, hogy állásfoglalásait, ajánlásait elfogadják - ez e nélk ül is megtörtént volna, hiszen minden évben elmondjuk, hogy az ombudsmani ajánlások elfogadása a különböző adatkezelőknél, vizsgált szervezeteknél messze 90 százalék fölött van; ebben az időszakban, amely a módosítás óta eltelt, mindössze egy vagy két ízbe n kellett erre a jogszabályi rendelkezésre hivatkoznom. A 2003. év azért is jelentős volt, mert ekkora állampolgári figyelem még nem övezte az adatvédelmi biztos irodájának munkáját. Az adatvédelmet érintő ügyek száma több mint 70 százalékkal emelkedett, a z információs szabadsággal kapcsolatos ügyek száma 140 százalékkal nőtt, és az Unióhoz való csatlakozással is összefüggő kérdés, hogy jelentősen megsokasodtak a jogszabályvéleményezéssel kapcsolatos feladatok. Ez számokban kifejezve megduplázódást jelent, tehát több mint 100 százalékkal nőttek az általunk véleményezett jogszabályok. A beadványok statisztikai feldolgozása kapcsán azt észleltük, hogy az állampolgárok egyre érzékenyebbek az információs önrendelkezési joguk megsértésére, vagyis ha valaki elves zti integritását saját adatai felett, azonnal veszélyben érzi a magánélete biztonságát, és fellép a jogai érvényesítéséért. Ez a fajta attitűdváltozás kimutatható és nyomon követhető a beadványok megfogalmazásában is, hiszen az érintettek egyre precízebben , megalapozottabban fejtik ki álláspontjukat, és a panaszügyek egyre bonyolultabbak, a szélesebb összefüggésekre is rávilágítanak. Tehát az állampolgári érzékenység nemcsak a számokban, hanem a panaszbeadványok megfogalmazásában és a tényállásokban is nyom on követhető. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1609 ügy több mint felében magánszemélyek, illetőleg állampolgárok kérik a segítségünket a magánszférájuk megvédése érdekében. Minden évben elmondjuk, és ez fokozottan igaz az elmúlt évre is - az arányait teki ntve még inkább igaz, mint eddig , hogy elmaradnak a sajtó képviselőinek az indítványai. Ugyanakkor az is elmondható az elmúlt évre, és ez talán indokot is jelenthet erre, hogy a sajtó, a média képviselői az álláspontomat viszont rendkívül sok esetben kér ték ki interjúk keretében. Csak az elektronikus interjúk száma meghaladta a 300at az elmúlt évben. Az adatvédelmi biztosi intézmény működése óta ez az első év, amikor egyértelműen kimutatható, hogy a legtöbb panasz a különböző gazdasági társasá gi formában működő magánadatkezelők tevékenységét sérelmezte. Ez azt jelenti, hogy a mobilszolgáltatók, a direkt marketingcégek, a közüzemi szolgáltatók, a pénzintézetek adatkezelése sok esetben ellentétes az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel. De felho zhatnám, hogy emelkedett még a munkáltatókkal szemben megfogalmazott panaszbeadványok száma is, továbbá a fegyveres és rendvédelmi szervekkel szembeni beadványok száma is megnőtt az elmúlt évben. Hogy a különböző adatkezelők adatkezelése sok esetben ellent étes az adatvédelmi törvénnyel, erre példa az is, hogy több ízben kellett a nyilvánossághoz fordulnom a különböző személyazonosító igazolványok másolásának gyakorlatát kifogásolva. A panaszügyek esetében az információs ágak közötti aránymegosztás rendre vá ltozatlan marad, és ez tehát igaz a 2003. évre is, vagyis a közérdekű
