Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3907 Ez természetesen létszámátcsoportosítással is járt. Átszervezés után a közös hivatalban azok a feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt, amelyeket valamennyi biztos részére végeznek. 2003ban is folytattuk a megyei munkalátogat ásokat, ha a korábbiaktól részben eltérő módon is. Közös, kihelyezett ügyfélfogadással összekötött munkalátogatást tettünk májusban Békés megyében; novemberben az általános biztos irodája KomáromEsztergom megyében, az általános helyettes pedig decemberben Veszprém megyében tartott célvizsgálatot. A megyei munkalátogatások most is sikeresek és eredményesek voltak. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala először vett részt és állított fel sátrat a Szigetfesztivál civil falujában. Az országgyűlési biztosok és mun katársaik minden nap több programmal várták a fesztivál látogatóit. Több témakörben, többek között a környezetvédelemről, a fogyatékkal élők jogairól, az eutanázia alkalmazásának alkotmányossági kérdéseiről, a drogpolitika aktuális kérdéseiről és a drogbet egek személyes adatainak védelméről tartottak előadást, pódiumbeszélgetést folytattak az ombudsmanok szerepéről az előítéletek, a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelemben és a társadalmi szolidaritás erősítésében. Közvetlen személyes beszélgetéssel, játékokkal segítették a látogatókat abban, hogy megismerjék a hivatalt, az országgyűlési biztosok tevékenységét és nem utolsósorban saját alkotmányos jogaikat. Az érdeklődésre való tekintettel részvételünket az idén is tervezzük. A közös hivatalban működi k az információs szolgálat is, amelynek forgalma évről évre növekszik. 2003ban 5229 telefonhívást fogadtunk - 2002ban 3423at , s 1053an jelentek meg személyesen azért, hogy a folyamatban lévő ügyükben érdeklődjenek, további iratot adjanak le, illetve általános információt vagy időpontot kapjanak személyes meghallgatásra. Az információs szolgálat átlagos havi forgalma 524 fő volt, ami az előző évhez képest szintén 33 százalékos növekedést mutat. Ebben a számban nem szerepelnek azok a panaszosok, akik az ügyintéző személyének ismeretében közvetlenül hozzájuk fordultak telefonon. 2003ban a korábbi évekhez képest is jelentősen emelkedett a panasziroda forgalma. 1120 panaszost hallgattak meg munkatársaink, és ebből 890 új panaszos volt, a többiek a folyamat ban lévő ügyük állásáról kértek tájékoztatást vagy a korábbi előadásukat egészítették ki. Ez azt jelenti, hogy minden negyedikötödik panaszt az irodán keresztül veszünk fel, és egyben jelzi, hogy az állampolgárok minden technikai újítás ellenére ragaszkod nak a személyes kapcsolaton alapuló ügyintézéshez. Azt is tapasztaltuk, hogy egyre több panaszos kér személyes meghallgatást kifejezetten az ombudsmantól, aminek - ésszerű korlátok között - igyekszünk is eleget tenni. Ezt a növekedé st azzal sem sikerült megállítani, hogy az év végéig hivatalunk minden jegyzőhöz és a nagyobb közszolgáltatók ügyfélszolgálatához is eljuttatta a “Mikor és hogyan forduljunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosához?” címet viselő brosúrát, amely nemc sak tájékoztat az országgyűlési biztosok hatásköréről, eljárásának feltételeiről, elérhetőségéről, hanem egy arról leválasztható részt is tartalmaz, amelyen a panaszos kérelmét közvetlenül előterjesztheti. Kimutatásaink szerint csupán hetven ügyfél nyújtot ta be panaszát ezen a nyomtatványon, arról viszont nincs adatunk, hogy a kapott tájékoztatásnak köszönhetően hány hatáskörhiányos ügyben fordultak helyettünk a megfelelő fórumhoz, ami szintén pozitív eredmény. 2003ban a panaszosok többsége, 78 százaléka í rásban kereste meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, és az előző évhez képest megduplázódott a hivatalból indított eljárások száma. Változatlan az a tendencia, hogy a városokban élők számarányuknál nagyobb mértékben fordulnak az országgyűlési b iztosokhoz. Míg a lakosság nem egészen kétharmada él városban, a panaszoknak csaknem háromnegyede tőlük érkezik, és 2003ban 566 panasszal emelkedett is a városokból érkező panaszok száma. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy sajátos marketingtevékenységünke t a községek irányában javítanunk kell. Markáns különbség van azonban a városok és a főváros között is. Bár a statisztikai adatok szerint évről évre csökken a fővárosban lakók száma, részesedésük az országgyűlési biztoshoz érkezett panaszokból nem csökken, sőt esetenként növekszik is ez az arány. 2002ban 30,9 százalék, 2003ban 32,11 százalék volt, az ország
