Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3906 nem csupán az Országgyűlés bizalmát j elezte saját biztosai iránt, de biztatást és ösztönzést is jelentett a további munkánkhoz. Természetesen ezzel nem azt kívántam mondani, hogy beszámolóinkat ezentúl csak 100 százalékkal szabad elfogadni, hanem a köszönetemet kívántam kifejezni, és jelezni azt, mennyire fontos az úgynevezett jogállami alapintézmények számára a politika és különösen az Országgyűlés ösztönző bizalma. Beszámolónk hagyományos nyomtatott változata szándékunk szerint rövidebb, az általánosítható tapasztalatokra koncentrálva lényeg re törőbb és ugyanakkor ezáltal tartalmasabb lett. Viszont minden egyes eset lehet fontos és tanulságos, nem csupán az ügyben érintettek, hanem más hatóságok és állampolgárok, az ő országgyűlési vagy helyi képviselőik, a médiumok és a társadalomkutatók szá mára, ezért a technika lehetőségeit kihasználva a több mint 200 befejezett ügyet egy CDlemezen jelentettük meg. Természetesen mind a kötet, mind a CDlemez tartalma korszerű számítástechnikai hálózatunknak köszönhetően folyamatosan hozzáférhető az OBH int ernetes honlapján. 2003 egyébként ünnepi év is volt a magyar ombudsmani intézmény életében, ugyanis tíz évvel ezelőtt, 1993ban fogadta el az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt, valamint a nemzeti és e tnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, amely egyben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról is rendelkezett. Erről az eseményről 2003. december 10én a négy országgyűlési biztos “Tízéves a magyar ombudsmantörvé ny” címmel a Magyar Tudományos Akadémián szervezett konferencián emlékezett meg, amely konferencia fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt, az ünnepi előadást pedig dr. Kukorelli István alkotmánybíró úr tartotta az intézmény immár történet i létrehozásáról. Az országgyűlési biztosok az évforduló alkalmából pályázatot írtak ki tudományos dolgozatok alkotására, amelynek eredményét ezen a napon hirdették ki. A díjnyertes pályaműveket egy ünnepi kötetben jelentetjük meg az Országgyűlés Hivatala segítségével. 2003ban a korábban kialakított informatikai stratégia alapján, megalapozva az elkövetkezendő évek esetleges fejlesztéseit is, jelentős infrastrukturális fejlesztésre került sor, amely a műszakilag is jelentősen elavult hardver- és szoftverel emek cseréjét és ezzel egy teljesen új számítástechnikai rendszer kiépítését eredményezte. Sikerült a mai kor igényeinek jobban megfelelő kommunikációs, kompatibilitási és rendszermenedzselési rendszert kiépíteni, amely, ha a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak, kiindulásul szolgálhat az elektronikus ügyintézés kifejlesztéséhez. Változatlanul gondot jelent viszont, hogy székházunk jogi sorsa továbbra is rendezetlen; jogcím nélkül lakunk egy olyan épültben, amelyre még használatba vételi enged ély sincs. A velünk társbérletben lakó gazdálkodó szervezet, egy bank nem hagyta el az épületet, évente több költözést kell végigszenvednie a hivatalnak - mindig másmás szervezeti egységét költözteti a bérleményébe , minden egyes költözés rongálja a közö sen használt, egyébként szépen felújított épületrészt, és esetenként fennakadást okoz a hivatal működésében. Nincs tudomásunk arról, hogy ebben a közeljövőben változás lenne, mert sem hivatalunk, sem ismereteink szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság költ ségvetésében nem biztosítottak megfelelő fedezetet az épület tulajdonjogának vagy legalább az épület teljes bérleti jogának megszerzésére. Ehhez kérnénk ismételten az Országgyűlés segítségét. 2003ban jelentős szervezeti átalakulás történt az intézményben. Hosszas előkészítés után, 2003. március 1. napján hatályba lépett az új szervezeti és működési szabályzat. A változás lényege az, hogy valamennyi biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, munkatársai is önálló, szervez etileg elkülönült irodában folytatják tevékenységüket, és a biztosok közös hivatala a korábbi évek gyakorlatától eltérően ezen időponttól nem végez érdemi jogi előkészítő tevékenységet; e körből csak a panaszok felvételével és az iratok kezelésével kapcsol atos feladata maradt meg. (11.20)
