Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 24 (154. szám) - Kékkői Zoltán József (Fidesz) - az igazságügy-miniszterhez - “A bírósági ítélet semmis, a vagyonelkobzás mégis jogerős” címmel - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3808 Tisz telt Képviselőtársaim! Kékkői Zoltán, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek: “A bírósági ítélet semmis, a vagyonelkobzás mégis jogerős” címmel. Kékkői Zoltán képviselő urat illeti a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A több évtizedes szélsőbalos diktatúra által elkövetett törvénytiprások következményei sok esetben jogilag még ma is megoldatlanok. Egy i mmár EUtagállamnak rendeznie kell ezeket a nyomasztó adósságokat, de a jogtiprásokat végrehajtó állampárt jogutódpártjának, mondhatnánk, kutya kötelessége a jogelődpárt bűneinek helyretétele. Bender Józsefet 1957ben a népi demokratikus államrend megdönté sére irányuló mozgalomban való részvétel vádjával hat év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ugyanazon megyei bíróság, amely az 1957. évi ítéletet meghozta, 1989ben határozatot hozott korábbi ítéletének semmissé tételéről, és ezzel a maga részérő l jogilag lezártnak tekintette az ügyet, hiszen a letöltött börtönéveket már amúgy sem tudta semmissé tenni, az utolsó kiskanálig végrehajtott vagyonelkobzás jogi helyreállítására pedig kísérletet sem tett. Az áldozatoknak jogsérelmük helyreállítása iránti jogigényét legutóbb Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese is elismerte, idézem: “A magyar jogrendben nincs olyan szabályozás, amely az áldozatvédelmet átfogó módon rendezné, de a sértettek védelme akár az alkot mányból levezethető.” 15 évvel az egykori bírósági ítélet semmissé nyilvánítását követően végre mikor jut érvényre Bender Józsefnek az alkotmányból levezethető joga? Hogyan lehet a vagyonelkobzás még ma is jogerős, amikor a vagyonelkobzást is elrendelő íté let már 15 éve semmis? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kérdésre Hankó Faragó Miklós államtitkár úr válaszol. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szép en, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett kérdés az 1956os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, az úgynevezett első semmisségi törvény alapján semmisnek nyilvánított ítélet jogi természetére v onatkozik. Általánosságban elmondható, hogy a semmisségi törvény célja az, hogy a semmisség révén nyújtson erkölcsi, jogi és politikai elégtételt. A semmisségi törvényekre ugyanis az Országgyűlés visszaható hatállyal nem bűncselekménnyé nyilvánított olyan ítéletekben meghatározott cselekményeket, amelyeket korábban annak tartottak. Az érintett személyi kárpótlással összefüggő vagyoni kárpótlási igényt terjesztett elő 1992. augusztus 7én az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A vagyoni kárpótlás i törvények szerint kárpótlási igénye alapján összesen 262 ezer forint, míg a személyiszabadságkorlátozással kapcsolatos vagyoni igénynek részben helyt adva 33 ezer forint összegű kárpótlást állapítottak meg részére. A lényegre térve, a panaszos, aki ügyé ben ön megszólalt, politikai okból történt és '89ben semmissé nyilvánított elítélés jogcímén szabadságának törvénysértő és igazságtalan elvonása miatt 418 ezer forint névértékű kárpótlási jegyben fizetendő kárpótlásban részesült. A személyisérelemokozáss al járó vagyoni károk kárpótlása tekintetében a hivatal helyt adó határozatot hozott, és a vagyoni kárpótlási igényei is maradéktalanul teljesültek. Szeretném arról tájékoztatni önt, hogy az érintett személyi igénnyel összefüggő vagyoni igény esetében beny újtott hét kérelmében kettő kivételével helyt adó döntés született. A személyi kárpótlás alapját képező ítéletben foglalt vagyonelkobzás mint mellékbüntetés szerint a panaszosnak öt olyan telekkönyvi betéttel kapcsolatos igénye volt, mely a politikai okból jogtalanul elszenvedett szabadságelvonással függ össze. Két kérelme elutasításra került, mivel kisajátítás, valamint
