Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3605 ügyek továbbvitelét azok esetében, akik a hivatalos irat átvételének elmulasztásával az ügy befejezésének elhúzódását kívánják vag y kívánták elérni. Ugyanakkor természetesen jogos igény az, hogy ne érje sérelem azt a személyt, akit a kézbesítés eredménytelensége körében önhiba nem terhel, hiszen ezekre is volt és létezik példa. A törvényjavaslat több részből épül föl. Elsőként a polg ári perrendtartásról szóló törvény módosítását végzi el, beépítve a polgári perrendtartásba a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló eljárás rendjének új szabályait. Miután azonban az Alkotmánybíróság döntése egyaránt említi az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható működését, a törvényjavaslat a közigazgatási eljárások közül két fontos eljárási törvényben, az államigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazó törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben ugyancsak megteremti a hiva talos iratok kézbesítése megtörténtének vélelmét felállító rendelkezéseket, illetve a vélelem megdöntésére irányuló szabályokat. Közös eleme a szabályozásnak, hogy a hivatalos iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanap on kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem vette át, vagyis az irat a bírósághoz, hatósághoz úgynevezett “Nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. A törvényjavaslat a kézbesítési vélelem megdöntésére két esetben ad jogi lehetőséget. A kézbesítési vélelem megdönthető akkor, ha a kézbesítésre irányuló eljárás egyrészt szabálytalan volt, másrészt abban az esetben, ha a fél az egyébként szabályosan kézbesített hivatalos iratot más, önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni. A kézbesítési vélelem megdön tésére irányuló eljárás megindítására mindkét megengedett esetkörben egységesen, a szabálytalan, illetve az eredménytelen kézbesítésről való tudomásszerzéstől számított 15 napos, illetve fő szabályként a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos o bjektív határidő alatt kerülhet sor azzal, hogy 6 hónap elteltével a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos eljárás akkor sem indítható, ha a tudomásszerzés 6 hónap eltelte után történt meg. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy a jogerős határozat al apján indult végrehajtási eljáráshoz kapcsolódva kerüljön sor a kézbesítési vélelem megdöntésére. Erre fő szabályként akkor van szükség, ha a fél a végrehajtást megelőző eljárás lefolytatásáról önhibáján kívül egyáltalán nem szerzett tudomást. A kézbesítés i vélelem megdöntésének eredményessége esetében a kézbesítést, illetve az eljárásban megtett eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni, lehetőséget adva a félnek arra, hogy ezekben immár maga is hatékonyan közreműködjön. A törvényjav aslat tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását is, egy új jogintézményt, a végrehajtói kézbesítés intézményét bevezetve a hazai szabályozásba. A végrehajtási eljárásban a végrehajtási iratok személyes kézbesítésére a hatályos szabály ok szerint most is van lehetőség. A törvényjavaslat lényegében ezt terjeszti ki a végrehajtást megelőző bírósági eljárást érdemben lezáró bírósági határozatot tartalmazó irat kézbesítésére. A végrehajtói kézbesítés a címzett felkutatását és az irat személy es kézbesítését jelenti annak érdekében, hogy az ténylegesen eljusson a címzetthez, és a kézbesítés ténye hatósági eljárásban kerüljön megállapításra, ha ezt a kézbesítést kérő, általában a későbbi végrehajtást kérő saját költségére kifejezetten kéri. (10. 40) A hitelezők így elkerülhetik a függő helyzetet. Annak tudatában kezdeményezhetnek végrehajtást, hogy már nem kell számolniuk a végrehajtásnak a kézbesítési vélelem megdöntése miatti felfüggesztésével vagy végső soron az esetleges megszüntetésével. Úgy gondolom, ez az intézmény igen nagy mértékben javíthatja a jogbiztonságot és a végrehajtási biztonságot. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, ahogyan arra a címe is utal, más fontos jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz; tulajdonképpen ez a tö rvényjavaslat harmadik része. A végrehajtási törvénybe beiktatott rendelkezések az Európai Unió tagállamaiban hozott ítéletek