Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
349 Csupán néhány hónap választ el bennünket az Európai Unióhoz való csatlakozástól. Számos jogszabályt kell összhangba hozni az Unió jogrendszerével, meg kell teremteni az intézmény i és a szervezeti oldalról is a közösségi rendeletek alkalmazásának feltételeit. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió szabályozása alapján ágazatspecifikus, a magyar borjog korszerűsítése az európai közösségi csatlakozást megelőző jogharmonizációs fo lyamatban is kiemelt szerepet játszik. Az EU borpiaci szabályozásának kialakítását a római szerződés 39. cikkének megfelelően 1962ben kezdték meg. Az ebben megfogalmazott mezőgazdasági vonatkozású célokat többnyire elérték, a közösség önellátóvá vált, sőt több termék esetében idővel jelentős túltermelés alakult ki. Ezen termékek közé tartozik a bor is, ezért az 1970es évek második felétől egyre több olyan intézkedést hoztak, melynek célja a borpiac egyensúlyának helyreállítása volt. Így alakult ki részben a máig is érvényes intervenciós mechanizmus és a szigorú szőlészeti és borászati szabályozás. A kilencvenes évek második felében az EUban a túltermelés mérséklődött, mely egyrészt a kivágásoknak, másrészt a kedvezőtlenebb időjárásnak volt köszönhető. Ezé rt fogadták el 1999ben a közösségi borjog átfogó reformját. A reform eredményét az új borpiaci alaprendelet és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az új borpiaci rendtartás életbelépése óta ismét nagy termésmennyiséget hozó évjáratok voltak, tehát a borpiaci egyensúly még mindig nem állt helyre. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tudjuk jól, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor a magyar borgazdaságnak új jogi és gazdasági környezetbe kell integrálódnia . Ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy a felkészülés során egyrészt szükség van a jogi harmonizációra, másrészt gazdaságilag is fel kell készülni arra, hogy az EU egységes piacára bekerülve a magyar termelők sokkal élesebb versenynek lesznek kitéve. A szőlő- és borágazat szabályozása az EUban elsősorban rendeletek formájában történik, ami azt jelenti, hogy az ágazatra vonatkozó uniós előírások, mint minden EKjogszabály, megjelennek az EU mindegyik hivatalos nyelvén, és közvetlenül hatályosak lesznek minden tagállamban. A csatlakozást követően az egész európai közösségi joganyag hatályos lesz Magyarországon is, kivéve, amelyre derogációt, időszakos kivételt kértünk és kaptunk. A magyar jogalkotás a szőlészet, borászat számos területé n mindig is közel állt az európai szabályozás irányvonalaihoz. Ennek oka többek között az, hogy Magyarország hagyományos szőlőtermesztő ország lévén tagja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak, melynek sok ajánlását mind az Európai Közösség, mind hazánk beépítette szabályozásába. Bár ilyen módon egyes területek - például borászati eljárások, analízis - esetében nem kell az eddigi előírásokon gyökeresen módosítani, oly sok témakör van, amellyel a magyar borjog nem vagy csak jóval szerényebb terjede lemben foglalkozik, mint a közösségi jog. A hatályos magyar bortörvény és az előttünk lévő tervezet neve - törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról - is tükrözi, hogy ez elsősorban technikai, technológiai előírásokat tartalmaz, vagyis a piacszab ályozási kérdésekkel, mely az európai uniós szabályozás jelentős részét teszi ki, nem foglalkozik. Az EUban működő közös borpiaci szabályozás hatékony működtetéséhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozók pontos adatokkal rendelkezzenek a szőlőfelületre és a termelésre vonatkozóan. A szőlőtermesztő tagállamok kötelesek pontos, naprakész nyilvántartást, szőlőkatasztert vezetni az ültetvény használójára, a szőlőterületre és a termelésre vonatkozó adatokról. Az új borpiaci rendtartás és a termelési potenciálra v onatkozó végrehajtási rendelet nagy hangsúlyt fektet a telepítési jogok pontos nyilvántartására, hiszen ez hatékony eszköz lehet a szőlőterületek bővülésének megakadályozására. Az Európai Unió borpiaci rendtartásának számos intézkedése szoros kapcsolatban áll az üzemi és termelési kataszter kialakításával és vezetésével. Ilyen például a szüreti, termelési és készleti jelentések rendszere. A jelentési kötelezettségnek - az EU előírásainak megfelelően - minden érintett gazdasági szereplőre, nem pedig csak a h egyközségek
