Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
350 tagjaira kell kiterjednie. Ezt a kérdést álláspontom szerint a tervezet 64. §ának (1) bekezdése megnyugtató módon oldotta meg. Az analitikára és a borászati eljárásokra vonatkozó előírások azon jogszabályi körbe tartoznak, melyek esetén a hatá lyos és tervezett magyar előírások EUkonformitása jó. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország része lesz az egységes belső piacnak. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az uniós országok és Magyarország között többé nem lesznek kereskedelmi akadályok, így boraink piaci érvényesülését nagyban azoknak a termelés minőségétől és gazdaságosságától függő versenyképessége határozza majd meg. Ezért fontos, hogy az ágazat szereplői megtalálják vállalkozásuk életképességének módját - integrációban való részvétel; kiegészítő tevékenység, például borturizmus megkezdése és egyebek , és így a csatlakozásra való felkészülésükért aktívan tegyenek. A soproni borvidék kis borászatai specialitásaikkal, különleges minőségű boraikkal reményeim szerint életképes v állalkozások lesznek az Unióban is. A soproni borvidék a maga sajátos klímájával, szerepével egy meglehetősen különleges borvidék, és éppen ennek a különcségének köszönhető, hogy más borvidékekhez képest itt sokkal érdekesebb borokat lehet előállítani. Tal án ez lehet az alapja a pincészetek sikerességének is. Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem azon véleményemet: a soproni borvidék érdekelt a törvény megszületésében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig Lezsák Sándornak, a Demokrata Fórum képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Gondolom, nem vagyok egyedül képviselőtársa im között, aki hosszú lajstromot kapott, hogy mi az, amit elmondjon itt e törvényjavaslattal kapcsolatban, milyen módosító indítványokat tegyen, mi az, amit ki kellene hagyni ebből a tervezetből. Nem akartam felállni, és nem akartam erről beszélni, ugyanis Font Sándor e törvényjavaslat előadójaként zászlós embere BácsKiskun megyének és magának a törvényjavaslatnak is. Azonban mindenképpen van egy olyan terület, amelyről eddig nem szóltak, és erre szeretném felhívni a figyelmet, és tulajdonképpen azt mondtá k a Tisza menti, a Kecskemét környéki szőlősgazdák, hogy ne kerüljek a szemük elé, ha erről nem beszélek. Jól tudják a képviselőtársaim, hogy választókerületemben, itt a Tisza mentén, Kecskemét környékén igen gyenge a termőföld minősége, sok helyen csak al ig 23 aranykoronás, szinte egyedül a szőlő az, amely meg tudja hálálni a megyében a törődést és a ráfordított nagyon sok munkát. Az ültetvények adatai tükrözik a szorgalmas munkát, de a gondokat is. Itt BácsKiskun megyében az ültetvények kétharmada jól k ezelt, és csak alig 1 százaléknyi a gyengén vagy sehogy sem gondozott terület aránya. A szőlőterület 34 százalékán csemegeszőlő, egynegyedén vörös borszőlő, 70 százalékán fehér borszőlő terem. A kifagyást a szőlőterület felén szinte rögtön pótolják a gazd ák. A terület egynegyedén 10 százalék alatti, további negyedén 20 százalék körüli a hiányzó tőkék aránya. Sajnos, az ültetvények kissé elöregedtek, egyötödük 30 évesnél is idősebb, egyharmaduk 2029 éves. Elsősorban a kicsi, egynegyedegyharmad hektáron lé vő ültetvények öregedtek el. Ezekből a gyors adatokból egyértelműen kitűnik, hogy BácsKiskun megyében az elmúlt évtizedek piaci veszteségei, borháborúi ellenére vagy az elmúlt években megnövekedett bürokratikus kötelezettségek ellenére jól karbantartottak az ültetvények, nem adják fel, hanem reménykednek a gazdák sorsuk jobbra fordulásában.
