Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3374 pozitív a szaldó ezen a téren is. A kormány 2004 őszén nyújtja be az első úgynevezett nemzeti foglalkoztatási akciótervet, és ezzel a jelképes lépéssel immáron teljes jogú taggá válunk ezen a területen is. Harmadik elemkén t az EUtámogatások fogadásáról szeretnék néhány szót szólni. Az erre való alkalmas intézményrendszert kiépítettük. Ez jelenti elsősorban az európai szociális alap fogadásához kapcsolódó feltételrendszert, ezen belül is a humán erőforrás operatív programna k a fogadását. Sokat beszéltünk erről, de még többet várunk tőle; 2004 és 2006 között konkrétan 190 milliárd forintnyi forrást, ami oktatásra, képzésre, szakképzésre, munkahelyteremtésre fordítható. Ezen programok segítségével is kijelenthetjük, hogy minte gy százezer új munkahely létesítéséhez fognak hozzájárulni az európai uniós források. Negyedik elemként a szociális partnerek és a civil érdekképviseletek felkészítéséről szeretnék néhány szót szólni, ezen belül is arról a pozitív folyamatról, amely a szoc iális párbeszéd és annak intézményrendszere kiépítésében, a szociális kohézió elősegítésében, és ehhez kapcsolódva az Európai Szociális Charta újabb pontjainak a ratifikálásában jelent meg, illetve egy nagyon fontos elemként a párbeszéd intézményeinek a to vábbépítésében, konkrétan az ágazati párbeszédbizottságok létrehozatalában. Akárhogy is nézzük, képviselőtársaim, összegezve, azt kell mondanunk, hogy felértékelődött a magyarországi munkaerőpiac, minőségi változások indultak el a foglalkoztatás területén, a munkabiztonság, munkaegészségügy, munkakörnyezet fejlődése megjelenik a minőségi munkahelycserében is. Ez egyébként egy nagyon fontos európai uniós elvárás. A feladatok kijelölése és összehangolása az európai uniós folyamatokkal, elvárásokkal összhangba n zajlik. Ma mindannyian nagyon sokat beszéltünk a pénzről, ezért azt kell mondanom, hogy mi készek vagyunk fogadni a támogatásokat, és nem szeretnénk úgy járni, mint az egyszeri történetben, ahol a honorárium ugyan járni járt, de nem jutott. Nos, ha ügyes ek és felkészültek vagyunk, akkor járni is fog és jutni is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót a Fidesz következő szónokának, Varga Mihály képviselő úrnak. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésemre álló öt percben igyekszem néhány szót arról szólni, hogy Magyarország versenyképességben, gazdasági előkészítettségben mennyire tud megfelelően csatlakozni az Európai Unióhoz. Nyilván ezt csak résztémában tudom megtenni, de engedjék meg, hogy ennek kapcsán egy olyan aktuális témáról is szóljak, amely a napi sajtóban, gazdasági szaklapokban elég nagy helyet foglal el, ez pedig az euró bevezetése. Közismert tény, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozás után két esztendővel tud először csatlakozni az euróövezethez. Nem minden ország használ eurót, közismert tény, hogy olyan európai uniós országok, mint például NagyBritannia, Dánia vagy Svédország, az euróövezethez nem csatlakoztak, vag y nem kívánnak csatlakozni. Éppen Svédországban volt erről nem olyan rég egy népszavazás. Nos, az a négy legfontosabb kritérium, amely a gazdaság versenyképességéről, a gazdaság állapotáról is képet ad, ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy egy ország két es ztendővel a csatlakozás után euróval tudjon fizetni, csatlakozhasson az euróövezethez, Magyarország tekintetében sajnos az elmúlt két esztendőben rossz irányba változott. Nézzük meg ezt a négy feltételt: államadósság, államháztartási hány, infláció, kamato k. Ezek a legfontosabbak, vannak még ezen túl is feltételek, de elsősorban ezek azok, amelyek alapján egy ország erre a csatlakozásra érett vagy nem érett. Nos, azt kell látnunk, hogy ebben a négy feltételben Magyarország rosszabbul áll. Miért is? 2002ben Magyarország bruttó hazai termékhez viszonyított államadóssága 53,5 százalékot ért el. Két esztendővel később, most, ez az államadósságmérték 59
