Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR (MSZP):
3373 Az, hogy hibák történtek: abból tanulni kell, nem visszafelé mutogatni; előre kell néznünk, előre kell lépnünk, és talán Magyarország esélye, úgy, ahogy Írországnak, megteremtődik. Amikor az ír minisztereln ök ez év januárjában Olaszországtól átvette az Európai Unió irányítását, maga elmondta, Írország számára az első háromnégy év hihetetlen kemény volt, és úgy fejezte be, hogy nagyon kemény volt. Erre fel kell készülni, ehhez félre kell tenni adott esetben a politikai katonák kinevezését - itt értem a területfejlesztési törvényben is , nem arra kell koncentrálni, hogy egy hatalmat hogyan tudok a törvényen belül megszilárdítani a magam számára, mert annak a következménye az, hogy minden egyes kormányváltásná l egy újabb tisztogatás fog bekövetkezni. Sérül a szakma, és sérül az egész rendszer, és onnantól fogva nem lesz tiszta, mint ahogy Írországban tiszta. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék és az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő kormány párti felszólaló Simon Gábor képviselő úr, MSZP. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a mai napon a munkaügy területéhez kapcsolódva szeretnék a felkészültségünkről néhány szót szólni. Ha sommásan akarn ám megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a munkaügy területén felkészültünk az EUtagságra. Ezt négy részterületen keresztül szeretném bemutatni. A jogharmonizációs kötelezettségünket maradéktalanul teljesítettük, az elmúlt időszakban módosítottuk a munk a törvénykönyvét, módosítottuk a munkavédelmi törvényt, húsz munkajogi irányelvet fogadtunk el, illetve tíz munkabiztonsági irányelvet vettünk át. Második megjegyzésem: a közösségi szabályozás átvétele terén gyakorlatilag kapcsolódtunk a nyitott koordináci ós eljáráshoz. Ennek keretében a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága 2002ben kidolgozta az úgynevezett közös foglalkoztatáspolitikai értékelést, amely természetesen tartalmazza a főbb foglalkoztatáspolitikai célokat, prioritásokat, irányelveket, tehát mindazt, amit az EU saját tagállamaira, a csatlakozókra és immáron Magyarországra mint EUtagra fontosnak gondol ezen a területen. Minden alkalommal pozitív értékelést kapott Magyarország. Összhangban vagyunk az európai foglalkoztatási stratégiával, és összhangban vagyunk az úgynevezett lisszaboni célokkal. Ezek a pozitív változások, amelyekről beszélünk, megjelennek a magyarországi munkaerőpiacon is. Egyébként ezeket is elismerték rendre, azokat a mutatókat, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. (11. 50) Nézzünk kicsit a számok mögé is! A foglalkoztatottsági szint növekedett Magyarországon. Megjelenik ez konkrét számokban is, a kormányváltás óta 113 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma. A 2003. év végére 12 év óta a legjobb mutatókkal rendelkez tünk a foglalkoztatás területén. Sikerült a munkanélküliséget tartósan alacsony szinten tartanunk, és ugyanakkor egy nagyon fontos európai uniós elvárásban is tudtunk előrelépni, az inaktívok területén. Az inaktívok számában az elmúlt másfél évben egy jele ntős csökkenés mutatkozott meg, közülük 140 ezren dolgoznak ismét. Ez egy nagyon fontos lépés volt a magyar munkaerőpiacon. Összességében azt mondhatom, hogy 2002 óta 200 ezer új munkahely jött létre. Kedves képviselőtársaim, ezeket nem mi állítjuk, hanem ezeket a számokat a KSH, az állami foglalkoztatási szolgálat mutatói, mérései adják. Mindezek mellett a kormány menedzselte a foglalkoztatás szerkezetének struktúraváltását is. Dinamikus változásokkal teli folyamatot kellett az elmúlt másfélkét évben mene dzselnünk, amelyben olyan változások jöttek létre, ami munkahelyek létrejövetelét és megszűnését is eredményezte. De ahogy a számokból is kiderül, ezt a változást, ezt a folyamatot a kormány jól menedzselte, hiszen minden egyes megszűnő munkahelyre két új létrejövő munkahely adódik. Tehát
