Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOROS IMRE (független):
3363 pedig igenis az állam maradék vagyona és a költségvetés, vagyis a mi összeadott pénzünk az, ami esélyt adh at az új helyzetnek megfelelni. (11.00) Nem lehet a munkanélkülinek azt mondani, azt hazudni, hogy a jövedelemegyenlőtlenségek fokozódása egy rendben lévő dolog, hiszen a piacgazdaság hozza létre. Nem, mert maga a Versenyhivatal hívja fel a figyelmünket ar ra, hogy torz itt a verseny a kartellek árnyékában, és még torzabb lehet EUcsatlakozásunk után, amikor a tőkeszegény magyar vállalkozók és az alig támogatott gazdák kerülnek szembe a gazdagabb országokbeli versenytársaikkal. Sajnos, egyre több szakértői j elzés szól arról, és erről már ma itt szó esett, hogy az EUforrásokhoz való hozzájutásunk esetleg nagyon csekély lehet, akár még tényleges befizetővé is válhat országunk. Vagyis akkor akár mi támogatjuk Európa gazdag felét? Tisztelt Ház! József Attila tal álóan írta, hogy fortélyos félelem igazgat, mert a félelmek megjelentek az eddigi tagállamok térfelén is, ugyanis az ő felkészültségük is legalábbis kérdéses. Mert még nagyobb baj, hogy a tíz tagállamot lelkesen vállaló EU most, a belépéskor rájött arra, h ogy félteni kell tőlünk munkaerőpiacát, hogy államháztartásuk egyensúlyát felboríthatja a csatlakozók adópolitikája és az a bizonyos, az egyik magyar település nevét viselő kisbérrendszer, ezért most kapkodva igyekszik megvédeni magát attól, amiről már dön tött. Tisztelt Ház! Mi a kudarc a rendszerváltásunk eddigi történetében, különös tekintettel az európai csatlakozás fényében? Azt hiszem, az, hogy nem az a lényeg, ki irányítja az emberek és a közösség életét, és milyen a szerepe ebben az államnak vagy a n agytőkének, hanem az, hogy az emberek boldogabbake. A magyar nyelv ritkábban használja, sokkal ünnepibbnek érzi a boldogság szót, mint a világözön, a globalizáció nyelve. Nálunk nem mindenki happy, mégis, van egy olyan igeképzőnk, amely rávilágít a kormán yzás céljára is. Ha valaki előrejut az életében, azt mondjuk, hogy boldogul. Vannak szerettei, értelmes munkája, és testileglelkileg alkalmas megfelelni a kihívásoknak. Egyszer talán már ebből a szempontból is lehetne elemezni az eddigi kormányok munkáját , mert ha vannak is ebben az országban olyanok, akik nem érzik át, hogy közös a sorsunk, mivel a Kádárrendszerbe belesimulva azt tapasztalták, hogy mindenki keresse meg magának a saját egérutat az életfenntartásra, akkor is igaz, hogy az ország, sőt a nem zet csak együtt boldogulhat, de csak akkor, ha ennek tudatában van, és ha eszerint cselekszünk is. A világpolgárságba szédült itthoniakhoz is szólt Helmut Kohl, Németország egykori kereszténydemokrata kancellárja, amikor azt mondta: a haza szeretete, a pat riotizmus nem tekinthető valamiféle elkülönülési törekvésnek. A hazafiság az európai érzés egyik kifejeződése, melynek erénnyé kell válnia. A felkészültséget tehát jövőnk szempontjából kell elsősorban megítélnünk és javítanunk rajta, és ebben a legtöbb esz köz a kormány kezében van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki kör végére értünk. Megadom a szót négyperces időkeretben Boros Imre független képviselőnek, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. DR. BOROS IMRE (független) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2002 tavaszán a nemzetközi szakvélemény Magyarországot éllovasként kezelte a felkészülés tekintetében, mára viszont jobbára ugyanez a közvélemény utóvégként tart minket szá mon. Több dolog történt közben. 2002 tavaszán a miniszterelnök és pénzügyminiszterjelöltje a forint ellen ágált, tudjuk, a leértékelés, amit kértek, bekövetkezett, az exportdinamika részben még várat magára, bár a nemzetközi exportszektorban nőttek a telj esítmények, ugyanakkor a fizetési mérleg mára romokban hever, létrejött azonban egy bizonytalanság, egy befektetői bizalmatlanság, amit csak jelentős kamatemeléssel lehetett megállítani, ebből viszont egy általános versenyképességi romlás következett be. ( Közbeszólások az MSZP soraiból.) Többek között több száz milliárd forinttal nőtt a
