Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3356 Az egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer felállásá val kapcsolatban azt mondhatnánk, hogy nagyon nagy előrelépés történt. Bizottságunk éppen a tegnapi napon vizsgálta meg ezt a kérdést Szanyi Tibor államtitkár úr jelenlétében, és úgy érzékeljük most, hogy bár nincs még minden kész az ügyben, de tulajdonkép pen működőképes állapotban van az egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer. Itt mondhatjuk azt, hogy nem minden tökéletes, de az elmaradáshoz képest, mely elmaradást novemberben regisztráltak, nagyon nagy az előrelépés. Az élelmiszerbiztonsági normák b etartása esetén pedig az a helyzet - és erről az államtitkár úr tegnap már tájékoztatott minket , hogy több mint száz kisebb vágóhíd bezárta a kapuit, azok, amelyek nem voltak készek vagy nem akarták betartani az EUnormákat; valószínűleg ők arra is készü ltek, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán befejezik működésüket. Itt tehát ebben a pillanatban nem érzékelünk lényeges problémát. Egyetlen nagy vágóhidunkkal, a Kométa üzemeivel kapcsolatban fogalmazhatók meg problémák, de az exportunk 95 százalékát adó vágóhidak EUkonform módon működnek. Tehát azt mondhatom, hogy az akkor kapott négy figyelmeztetést érdemben és lényegében megoldotta Magyarország, tehát kimondhatjuk, és ezt mi más bizonyíthatná jobban, nem az, hogy én mondom, hanem elsősorban az, hog y ezzel kapcsolatban újabb figyelmeztetést nem kaptunk, védőintézkedés bevezetését senki kilátásba nem helyezte, eljárást senki nem indított ellenünk, tehát megfeleltünk. A második összevetés: mennyiben vagyunk felkészültek a velünk együtt csatlakozókhoz k épest? Ilyenkor nyilván mindenki alapvetően nem a tíz, hanem a további hét közép- és keleteurópai országhoz hasonlít minket, tehát itt nem Málta és Ciprus a mérce, hanem a további hét ország. Sokszor elhangzik ellenzéki politikusok szájából, vagy leginkáb b ellenzéki politikusok szájából, hogy Magyarország valamikor az első volt, az élbolyban volt, és most a középmezőnybe csúszott vissza, tehát itt van egy lemaradás, Magyarország már nem tartja a helyét. Nem tudom, hogy ezek a vélemények mire alapozódnak. S em akkor, sem most semmiféle objektív mérce, de semmiféle hivatalos rangsor sem létezett abban a vonatkozásban, hogy ki az első, ki a második, ki a harmadik. (10.30) Mi magunk szívesen állítottuk magunkról, hogy az elsők vagyunk vagy az elsők között, ez az előző kormányra is igaz, az azt megelőzőre meg a mostanira is, de igazság szerint ilyen rangsort az Unió nem állított föl soha, korábban sem. Sőt, korábban az országjelentések ilyen mértékben nem is voltak összevethetők, mint most, a legutóbbi, amelyik po ntokba szedett figyelmeztetéseket fogalmazott meg. A többiekről készült egy úgynevezett composite paper, egy összefoglaló jelentés, és abból ki lehetett ókumlálni, mely országokkal van több probléma, melyekkel van kevesebb, de egyértelmű rangsort nem állap ított meg. Mi most a helyzet reálisan? Vannak olyan országok, amelyek egy figyelmeztetést kapnak, és van olyan, amelyik kilencet. Ha valaki azt hiszi, hogy ez a rangsor, az nagyon nagyot téved. Több ellenpéldát tudok hozni, például Litvánia esetét, amelyik egy figyelmeztetést kapott, de mindenkinek általában az a véleménye, és a gazdasági mutatóktól kezdve minden más mutató azt jelzi, hogy nem a legfelkészültebb országok közé tartozik. Sok helyen van kis problémája, egy helyen van nagy problémája. Nekünk ke vés helyen van problémánk, ott voltak olyanok, amelyeket megemlítettek. A kilenc, amelyet Lengyelország gyűjtött be, a legtöbbnek számít, messze nem jelenti azt, hogy Lengyelország a legkevésbé felkészült ország. Ezt senki nem is állította az uniós csatlak ozás kapcsán. Málta hat ilyet gyűjtött be, pedig Máltánál úgy tűnt, hogy szinte semmilyen probléma nincs, mind az egy főre jutó nemzeti jövedelmében, mind más területeken felkészült országnak számított. A figyelmeztetések száma semmiképpen nem szolgálhat a z összevetések alapjául. Hogy elsők maradtunke, vagy nem, erről most ne vitatkozzunk. Én úgy érzem, Magyarország általános megítélése, Magyarország befogadása az európai intézményekbe azt jelzi, hogy Magyarországot a felkészült tagállamok között tartják s zámon. Hogy az első, a harmadik vagy az ötödik, tulajdonképpen mindegy, abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a felkészült országok
