Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
3346 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A csatla kozásunk egy több mint tízéves jogi, gazdasági, politikai átalakulási folyamat lezárása, és jogi értelemben egy új korszak kezdete. E folyamat során a jogharmonizáció a csatlakozás jogi feltételeinek, vagyis annak megteremtését jelentette, hogy Magyarorszá g a tagság időpontjától képes legyen a közösségi jogot alkalmazni, valamint létrehozza az ehhez szükséges intézményi és jogszabályi hátteret, és az uniós joganyag magyarul is megismerhető legyen. Az uniós joganyag fordítása 1997 óta folyik Magyarországon, amely feladat összehangolásáért a mindenkori igazságügyminiszter felel. A tárca nyilvántartása szerint közel 107 ezer közlönyoldal fordítása készült el, amely közel 180 ezer írott oldalt jelent. (9.40) A jogharmonizációs tevékenység eredményeképpen, egy f olyamatos, fokozatos átmenetnek köszönhetően számos jogterületen már évek óta harmonizált szabályokat alkalmazunk, esetleg nem is tudunk róla, és bár ezek sok esetben csak május 1jén léptek hatályba, éppen a saját érdekeinkre tekintettel, a kihirdetés azo nban már régen megtörtént, ami természetesen hozzájárult ahhoz, hogy növelje a kiszámíthatóságot, és alkalmat adjon a felkészülésre. Számos törvénykönyvünk, a polgári vagy a büntető törvénykönyv és több fontos ágazati törvényünk több ízben is módosult a cs atlakozási folyamatban; több mint száz törvényünk tükröz jogharmonizációs vonásokat, köztük olyan fontosak, mint például a fogyasztóvédelemről, az elektronikus hírközlésről vagy a közbeszerzésről szóló törvények. Hiányosságok természetesen vannak, de a kor ábbi tagállamok és az újonnan csatlakozók egyaránt elmondhatják azt, hogy a jogrendszereik nem mentesek a bajoktól. A fő szempont az, hogy a jogalkotás felkészülten tudja fogadni az ilyen korrekciók iránti igényeket. A felkészüléssel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány időben benyújtott több olyan törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés jelenleg még tárgyal, pedig május 1jéig el kellett volna fogadnunk. Ilyen például az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény ügye, a r ádiózásról és televíziózásról, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvény, bár erről éppen tegnapelőtt szavaztunk végszavazással. Fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés időben teljesítse a feladatait, mert ellenkező esetben súlyos következményekkel k ell számolnunk. Végül kijelenthető: az Európai Bizottság 1998tól az évente esedékes országjelentéseiben rendre megállapította, hogy a jogharmonizáció terén az egyik legjobban teljesítő tagállam vagyunk, így ez alapján is nyugodtan elmondhatom, kijelenthet em: ebben a tekintetben is felkészülten vártuk az európai uniós tagságot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter asszony nak. DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy hiszem, hogy hazánk felkészültségét az Európai Közösséghez való csatlakozásra európai mércével kell mérnünk. Soha nem volt titok, hogy ez a mérce nagyon magas, de tudjuk, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban minden kormány azon munkálkodott, hogy össznemzeti érdekünket, a közösségi vívmányok átvételét és a gyakorlatba való átültetését megvalósítsa. A tizenötök természetesen ezeket az erőfeszítéseket is figyelembe vet ték, amikor hazánk teljes jogú tagsága mellett döntöttek, úgy ítélve, hogy Magyarország felkészült az európai uniós tagságra.
