Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KÉKES FERENC, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3275 szakértők alkalmazásához, a munkaszervezetek működtetéséhez garantált és elegendő, és nem körülbelül, nem kielégítő mértékű forrásokra van szükség. (20.10) A bizottsági ülésen számtalan részletkérdések tűnő, de szakmailag igen fontos észrevétel is felmerült. Úgy változik az OTT összetétele, hogy abból nagyon fontos adatszolgáltató hivatalok kikerülnek - például KSH , miközben a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek egy állandó képviselője tanácskozási joggal lehetőséget kap. A megyei területfejlesztési tanácsok munkájában a törvényjavaslat nem kíván minden kistérségi képviselőnek szavazati jogot biztosít ani. Nem egyértelműen szabályozza a javaslat, hogy a megyei, illetve regionális szinten megjelenő miniszteri képviselő csak és kizárólag köztisztviselő lehet. A különböző szinteken csak a cigány kisebbségi önkormányzat részéről jelenhet meg tanácskozási jo ggal képviselő, miközben a más kisebbségi önkormányzatokhoz tartozókról megfeledkezik a javaslat. Nem egyértelmű, hogy az úgynevezett egyeztető fórum összehívását milyen módon kívánja megtenni a kormány. Nem világos, hogy a Budapesti Agglomerációs Fejleszt ési Tanácsban vagy az érintett kistérségi fejlesztési tanácsokban az egyetértési jog milyen módon használható vagy nem használható föl. Mi szükség van arra, hogy a 25 településnél több települést magában foglaló kistérség esetében úgynevezett végrehajtó bi zottság létrehozására kerül sor? Egyértelmű megfogalmazást igényel, hogy ahol jelenleg is működik közhasznú szervezet, ott ez megmarad, megszűnik, átalakul vagy feladatát más szervezet veszi át. A bizottság fontosnak tartotta, hogy a területfejlesztési tör vény módosítása minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Szerencsés lett volna, ha egy komplex rendszert látunk, és ebbe a komplex rendszerbe helyezzük bele a területfejlesztés kérdéskörét. Miután a bizottság szükségesnek tartja a további egyeztetéseket, 11 ne m szavazat és 10 igen szavazat mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A területfejlesztési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott . A kisebbségi vélemény ismertetője Kékes Ferenc, megadom a szót. DR. KÉKES FERENC , a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kisebbségben maradt az a vélemény és az a gondolkodásmód a területfejle sztési bizottság ülésén, amelyet Nagy Sándor államtitkár úr az expozéjában fölvázolt. A kérdés valójában az, hogy 2007re létre tude jönni Magyarországon a területfejlesztés területén egy olyan intézményrendszer és gyakorlat, amely képes arra, hogy a lehe tő legtöbb projektet, pályázati célt fogalmazzon meg, és képes arra, hogy a mindannyiunk által olyannyira vágyott, hosszú ideje vágyott európai uniós fejlesztési forrást Magyarországra, a kistérségekre és a településekre vonzza. Ez a tét, hölgyeim és uraim , és ez fogalmazódott meg ebben a bizottsági vitában is, és vélhetőleg hasonló jellegű kérdések és reményeim szerint konstruktív javaslatok fogalmazódnak meg majd ennek a törvénytervezetnek az általános vitájában, illetve a módosító javaslatok során. Kö nnyű helyzetben vagyok, hisz Nagy Sándor államtitkár úr nagyon sok olyan érvet, megközelítési módot elmondott, amelyet jómagam is elmondani szándékoztam a kisebbségi vélemény ismertetése során. Gondoljanak arra egy pillanatra, amikor európai uniós csatlako zásról, fejlődésről, fejlesztésről, forrásokra irányuló törekvéseinkről beszélünk, akkor gyakran említjük az ír példát, az írek sikerét. Tudják, mivel kezdték az írek? (Egy hang a Fidesz soraiból: Azzal, hogy leváltották a kormányt.) Alapvetően azzal, hogy az Ír Köztársaság politikai erői kötöttek egy politikai megállapodást, amelyben két célt tűztek ki maguk elé. Az egyik cél az ország gazdasági növekedési feltételeinek a megteremtése és az ebben való egyetértés, együttműködés, a másik cél pedig egy olyan
