Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
3271 Mindent együttvéve azonban a '96. évi XXI. törvény elindította azt a folyamatot, amire az európai tapasztalatokra is tekintettel nagy szükség volt hazánkban is. (19.50) Itt említem meg, hogy a területfejlesztés Európa fejlett országaiban jelentős múlttal és eredményekkel rendelkezik. Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben, folyamatosan jelentkező gazdasági szerk ezetváltozások, a nyomában kialakuló gazdasági, foglalkoztatási feszültségek, olykor válságok, sajátosan ezen belül a mezőgazdasági termelés átalakulásával is összefüggő problémák és a mindezek nyomában jelentkező területigazdasági különbségek megjelenése , kiéleződése ráirányították a kormányok figyelmét a területfejlesztés, a területi dimenzió fontosságára. A területfejlesztés alapvető céljai, a gazdaság, illetve az infrastruktúra és intézményrendszer optimális térbeni elhelyezkedésének biztosítása, illet ve az ezzel szorosan összefüggő törekvés a területi különbségek mérséklésére, egyre inkább meghatározóvá vált a kormányok fejlesztéspolitikájában, és viszonylag korán kialakult az a felismerés, hogy e tekintetben nem ágazati, hanem összkormányzati teendőrő l van szó, kettős értelemben is. Egyfelől a területfejlesztéshez rendelt saját forrásokkal célszerűen működtetett támogatáspolitika kialakításával, másfelől a különféle szakmai ágazati fejlesztéspolitikák, források, pályázati rendszerek összehangolásával k ell biztosítani a területfejlesztés céljainak megvalósulását. Mindezekre, illetve a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalataira is figyelemmel vált időszerűvé a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításának szükségess ége. Röviden fogalmazva ugyanis az elmúlt évek, az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes célok nem vagy csak részben teljesültek. Az elmúlt évtizedben sajnos nem csökkentek, inkább tovább növekedtek a relatív területi gazdasági különbségek. A támogatásra fordított források jellemzően nem kellőképpen koncentráltan kerülnek felhasználásra, inkább elaprózottnak tekinthetőek. Sok a párhuzamosság a támogatáspolitikában, nem megfelelően koordináltak a források. Nem erősödtek meg kellőképpen a regi onális döntéshozó testületek és azok munkaszervezetei, így jelenlegi formájukban nem alkalmasak arra, hogy az uniós források felhasználása érdekében önálló, az Unió által is befogadható, elfogadható regionális programokat dolgozzanak ki, és az így elnyert forrásokat saját döntéseikkel használják fel. Nem kapott kellő figyelmet a kistérség mint fejlesztési színtér. És sorolhatnám tovább, de ezt a néhányat feltétlenül meg szerettem volna említeni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás arra irányul, ho gy mindezekkel kapcsolatban célszerű változásokat kezdeményezzen, és nyilván a továbbiakban - messzemenően nem a teljesség igényével - ezek közül néhány fontosabbat kívánok megemlíteni. Az Országos Területfejlesztési Tanács összetételét úgy javasoljuk megv áltoztatni, hogy abban szavazati joggal a fejlesztéspolitikában érintett tárcák vezetői, a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egyegy képviselője, tehát a szociális partnerek egyegy képviselője, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője vegyen részt. (Dr. Kosztolányi Dénes: Miért csak három?) A kérdésre szívesen válaszolok majd utána. Továbbá tanácskozási joggal ott lehessenek a területfejlesztésben fontos szerepet játszó civil szervezetek képviselői is. Nem titkolom, kezdettől viták övezték a fenti javaslatot, mert például a gazdasági kamarák, illetve a szociális partnerek szavazati jogú részvételét többen indoko latlannak tartják, illetve megfogalmazzák, hogy a javaslat nem következetes, mert regionális és megyei szinten az említett szervezetek tanácskozási joggal rendelkeznének. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi problémán nem csak egyféle módon lehet persze segíteni. Ugyancsak viták kereszttüzében fogalmazódott meg a javaslat a regionális fejlesztési tanácsok összetételére, hatáskörére vonatkozóan. A javaslat erőteljesen mérsékelni szándékozik az egyes minisztériumok képviselőinek számát, és jelentősen növelni igyekszi k az önkormányzati választásokon mandátumot szerzett személyek számát, súlyát oly módon, hogy növeli a megyei
