Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
327 Ezért támogatom, és tudom azt, hogy a bizottságokban, jelentem, ilyen érvek részletesebben elhangzottak. Most engedtessék meg, hogy továbblépjek, és ahhoz a témához is szóljak, amit Szalay Gábor és Bőhm András ké pviselő urak hoztak az Országgyűlés elé. Nevezetesen annak az adóformának a megreformálását, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei jogosultak közösen vagy egységesen adóalanyként szerepelni, megjelenni. Nem mennék bele a részletekbe, akit képviselőtársaim közül érdekel, gondolom, hogy többeket érdekel, szabad legyen tanácsolnom, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottságban ezt alaposan és részletesen megtárgyaltuk, a jegyzőkönyvben elérhetők az anyagok, amelyek különböző szempontból rávil ágítanak a témára. Összefoglalva, arról van itt szó, tisztelt Országgyűlés, hogy Magyarország egy keményen adózó és adóztató ország, ami jobb volna, ha nem így volna. Az a hírünk Európában, az Európai Unióban, de szerte a világban, amikor arról van szó, ho gy üzletemberek ide jöjjenek, hogy igen, Magyarországon sok szép dolog van, jó a bor, meg szép a művészet, hosszú listát mondhatunk, hogy milyen nagyszerűek is vagyunk, de az adózás akkora teher ebben az országban - talán egy kicsit parabolásan beszélek , mint sehol a világon. Nem jó ez. Na most, amikor ezt az érvet előhozzuk, akkor a kormánytól általában az a válasz jön, hogy igenigen, de hát szükség van arra a bevételre. Amikor a költségvetési bizottságban erről részletesen érveltünk, végül is oda jutot tunk a kormány képviselőjével az adatok összehasonlítása után, hogy igen, valóban kívánatos volna, valószínűleg kívánatos volna ez a fajta reform, mondta a kormány képviselője, tehát a BőhmSzalaymódosító, azonban nem lehet megtenni, mert hiányozna 3 mill iárd vagy valamennyi forint. Igen tisztelt Képviselőház! Érthető ez, azonban tudjuk azt is, gazdaságpolitikával foglalkozó emberek, mert hiszen többünknek az Országgyűlésben az a fő mesterségünk, hogy az adóráta csökkenése megfelelő körülmények között emel heti az adóbevételt, tehát a százalék csökken, de a forintbevétel növekszik. A gazdaságpolitikának az is egyik feladata, hogy olyan intézményrendszert és körülményeket hozzunk létre, ahol az a kívánatos eredmény valósul meg. Ezzel a szándékkal javaslom enn ek a módosításnak az elfogadását. Talán jó lett volna, ha Bőhm képviselő úr és Szalay képviselő úr az Országgyűlés kisebbségi oldaláról többünkkel egyeztette volna, akkor a megvalósulás esélye több lenne. Ugyanis még azt teszem hozzá, jelentésképpen az Ors zággyűlésnek, hogy a pénzügyi bizottságban ezt megszavaztuk többségben, a bizottság többsége megszavazta, noha a kormány nem kívánta. Tehát a kormánypárti képviselők egy jelentős hányada ellene szavazott, de mégis létrejött egy olyan többség, amelyik ezt k ívánatosnak tartja. Bizonyíték ez arra, tisztelt Ház, hogy jó ügyekben, világos ügyekben az Országgyűlés tagjai össze tudnak fogni, és a pártkeretek nem mindig szabják meg azt, hogy túllépünk, vagy ignoráljuk azt, ami különben jó, bölcs és okos lenne. Ilye n megfontolások alapján javaslom tehát a két módosító indítvány elfogadását. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) (17.10) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát, a 2437. pontok alapján, valamint a 40. pont szerint. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni tízperces időtartamban. Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) :
