Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FONT SÁNDOR (MDF):
328 Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlásban 28. sorszámon szerepel az a módosító indítványom, aminek a védelmében beszélni szeretnék, amit a kormány szintén nem támogatott, a gazdasági bizottság viszont támogatta. A haszongépjármű vek esetében az autópályadíj áfájának a levonhatóságára tettem javaslatot ebben a módosító indítványban, különös tekintettel azért, mert a haszongépjárműveknél, a 3,5 tonnás össztömeget meghaladó haszongépjárműveknél ismert módon az autópályadíj emelkedése önmagában is igen jelentős volt, más egyéb, egyébként indokolható okokból kifolyólag, és ha most még az áfát sem vonhatnák le, akkor majdnem az 50 százalékot érné el ez a díjemelkedés. Az áfatörvény tételesen felsorolja, hogy mely kiadások áfája nem helye zhető levonásba. Kétségtelen, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó parkolási szolgáltatás igénybevétele és autópályaúthasználati díj fizetése esetében az üzleti és a magáncélú felhasználás nem különíthető el, legalábbis nem maradéktalanul kül öníthető el, ezért ott, abban az esetben indokoltnak mondható a díjban megfizetett általános forgalmi adó levonását korlátozni a törvényben. Azonban más a helyzet a haszongépjárművek esetében, hiszen a haszongépjárművek esetében a magáncélú használat nem v élelmezhető. Az általános forgalmiadórendszer hozzáadott érték alapelve sérülne abban az esetben, ha az egyértelmű üzleti felhasználás esetén az áfa levonása nem lenne lehetséges. Az állami kezelésű autópályák használatának díjáról szóló, múlt év január 1 4ei GKMrendelet 2000. november havi módosítása során jelentősen emelkedtek a D2 és D3 díjkategóriában fizetendő matricaárak is. Ha itt az áfalevonási korlátot meghagynánk, amint azt már említettem, majdnem 50 százalékos, 47 százalékos lenne a díjemelkedé s, ami azt idézné elő egészen bizonyosan, hogy ezen gépjárművek forgalma az autópályákkal párhuzamos utakra terelődne. Ezért kérném, hogy módosító indítványomat támogatni szíveskedjenek képviselő kollégáim. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Ors zággyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát is lezárom. Egyúttal megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát, a 3839. és 43. pontok szerint. Megkérdezem, kíváne valaki az előbb már jelzett tízperces időtartamban felszó lalni. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök úr, meg kell kérdeznem, hogy most már a hátramaradt összes módosító indítványról lehete... (Az elnö k bólint.) Igen, köszönöm szépen. Az ajánlás 38. pontjában, amely a törvénytervezet 50. §ához és az abban található mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó jogállás kérdésével foglalkozik - ezt az általános vitában is kifejtettem és észrevételeztem , itt ar ról van szó, hogy a mezőgazdasági termelő különleges jogállását ki választhatja. Nos, kevesen tudják, a különleges jogállás az őstermelő. Az őstermelői státust kezdi megnyirbálni ez a beterjesztett törvénytervezet, mégpedig úgy, hogy előírja, hogy kik nem választhatnak őstermelői státust a törvény életbelépése pillanatától. Ezt két területre bontja. Az egyik: azok nem választhatnak őstermelői státust, akiknek az egyéb törvények alapján megfogalmazott, adó nélkül számított bevétele olyan nagyságrendet ér el - konkretizálom, a törvénytervezetben nincs leírva, de 4 millió forint bevételt ér el , amely nem mezőgazdasági tevékenységből származik. Ők már nem választhatnak őstermelői státust. Tovább fokozza a szűkítést a b) pontban az eredeti kezdeményezés, amely azt mondja ki, hogy azok sem választhatnak őstermelői státust az adózás szempontjából, akiknél olyan szolgáltatásból adódó bevétel van, amely meghaladja az 500 ezer forintot.
