Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3001 Ez egy óhaj most már, ez legközelebb majd hat év múlva, illetve öt év múlva következhet be, amikor a reményeink szerint egyébként a nagyon jó szellemű és nagyon támogatandó harmadik nemzeti környezetvédelmi programot foga djuk el. Hiszen a programmal semmi gond nincs, a program célkitűzéseivel semmi gond nincs. Amin lehet vitatkozni, és amiért ez ennyi évet, négyöt évet csúszott, az magának a programnak a végrehajtása, annak a szerepnek a betöltése, amire annak idején váll alkoztak a képviselők, illetve a tisztelt Ház majdnem százszázalékos szavazattal, hogy mit is kell ennek a környezetvédelmi programnak betölteni. Tehát ezt az indítványt, ami a 20012002. évről szól, egyhangú igen szavazattal kérte a bizottság az Országgyű léstől elfogadásra. Más a helyzet a '992000. évi program végrehajtásával. Hasonlóképpen hátrafelé haladok, mint ahogy elfogadtuk, mert a legproblémásabb volt a '9798as. A '992000. évi program elfogadását - ez a H/9925. számú határozat - viszont már töb bségi véleménnyel javasolta a bizottság, tehát a kormánypárti képviselők igen szavazata és az ellenzéki képviselők nem szavazata mellett. Itt a vita során ismét az fogalmazódott meg, hogy a kormánynak törekednie kell arra, hogy az új nemzeti környezetvédel mi program a megelőző időszakban hatályos környezetvédelmi program végrehajtásának értékelésén alapuljon. Ezt már egyszer említettem, és azt gondolom, nem kell még egyszer megismételni. Ez már nem következhet be, hiszen túl vagyunk a dolgon. Amit még itt m egjegyzett a bizottság, az az, hogy ellentmondásoktól és pontatlanságoktól mentes adatok álljanak rendelkezésére, illetve szerepeljenek a program végrehajtásáról szóló jelentésekben. Tehát ahogy haladunk visszafelé, látszik, ahogy a kritika megfogalmazódik . A legnagyobb kritika, azt gondolom, és igazából ezen kell elgondolkodni, mert itt még azt sem lehet mondani, hogy kormány és ellenzék, hiszen ez két kormányon átívelő jelentés el nem fogadása, tehát messze nem arról van szó, igen tisztelt képviselőtársai m, hogy valamelyik oldal valamiért nem akarta elfogadni, tudniillik az előző ciklusban sem és ebben a ciklusban sem fogadtuk el korábban a '97. és a '98. évi nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló kétéves beszámolót. Először a 2000. április 26ai ülésén utasította el a bizottság, majd pedig újra bejött a 2003. szeptember 16ai ülésre, ahol már egy teljesen más többség szerepelt a bizottságban, és gyakorlatilag ugyanez a vélemény alakult ki, egyhangúlag elutasította ezt a beszámolót. Tehá t ez a vesszőfutása, ha úgy tetszik, ennek a jelentésnek több mint négyéves. Azt gondolom, nagyon fontos tanulság az, hogy összességében, amikor a bizottság azt mondta, hogy támogassuk, és olyan országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be, hogy igen , támogassuk ezt az indítványt, akkor azzal a fél mondattal lehet élni, amivel gyakorlatilag az összefoglaló jelentés is élt, hogy az idő túlhaladt ezen a beszámolón. Kicsit szomorúan jegyzem meg azt, hogy azért ne fogadjunk el valamit, mert az idő túlhala dt rajta. Egyébként pedig való igaz, az idő túlhaladt rajta, a második nemzeti környezetvédelmi programot is elfogadtuk, és ha ez így van, akkor nincs mit kezdenünk az első környezetvédelmi programmal. Ami jó és egészséges volna, az az, hogy a második prog ramban már azokat az észrevételeket, hiányosságokat úgy javítsuk ki, hogy ezek ne jöjjenek újra elő. Ez lehet egy óhaj, lehet egy kívánság, eddig sajnálatos módon ez soha nem teljesült, hiszen ha most megnézzük azokat a kiegészítéseket, illetve tájékoztatá sokat, amelyeket éppen a bizottsági ülés előtt kaptak meg a képviselők, akkor azokban továbbra is azok az irritáló, igazából nem adatokon és felméréseken nyugvó dolgok jelennek meg, amit kértük, hogy ne szerepeljenek már benne. Egyetlenegy példát mondok - ezt az egyéni fölszólalásomban szerettem volna elmondani : a talajnak nincs hulladékhasznosító képessége. Ezt öt év óta kérjük, annyiszor mondtuk, hogy ilyen nincs! Akkor a műanyag palackokkal és egyebekkel nem lenne ez a probléma, és rendre benn maradnak , mintha süket fülekre találnánk ezen a téren. Ehhez jönnek azok a problémák, amelyek mindegyik beszámolónál gyakorlatilag előkerültek, hogy mennyire relevánsak az adatok, mennyire lehet építeni rájuk. Ha ezt egy kívülálló ember megnézi, mondjuk, egy óvónő az óvodában szeretné a gyerekeknek elmondani, hogy ha vesz két kiló bármilyen árut a boltban, abból mennyi a csomagolóanyag, annak mi lesz a sorsa, ha megmossa a
