Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2997 199 798as, az 19992000es és a 20012002es nemzeti környezetvédelmi program végrehajtási jelentéseit tartalmazza , meg kell állapítsuk, a bizottsági vitákban is elhangzó többségi vélemény szerint bizony eltérő színvonalú, és eredményességét tekintve is, a különböző célokat figyelembe véve nem mindig felel meg azoknak az előírásoknak, és nem mindenben hozza azokat az eredményeket, amelyeket a nemzeti környezetvédelmi program előírt. A többszöri átdolgozás után az illetékes bizottság az 199798. évi, valamin t a 20012002. évi beszámolót egyhangúlag ajánlotta az Országgyűlésnek, míg az 19992000es beszámolót többségi határozattal ajánlotta figyelmünkbe. Nos, a program előkészítésében és a program végrehajtásában nemcsak a különböző tárcáknak és különböző korm ányoknak kell szerepet vállalniuk, hanem a nemzetgazdaság valamennyi szereplőjének, ide értve a gazdasági szereplőket, és nem utolsósorban a civil, tehát a társadalmi szerepvállalókat is. Amikor arról beszélünk, hogy egyegy ilyen nemzeti környezetvédelmi program milyen pénzügyi hatásokat, milyen közvetlen és közvetett kiadásokat feltételez, akkor iszonyatos számok hangzanak el, és sokszor szinte kételye van az átlagpolgárnak, hogy képese a nemzetgazdaság ezeket a pénzügyi forrásokat megteremteni. Hisz eml ékezzünk csak vissza, az elmúlt évben, amikor itt az Országgyűlés a nemzeti környezetvédelmi program második részét tárgyalta, a közvetlen és közvetett környezetvédelmi kiadásokra összességében mintegy 4200 milliárd forintot állapított meg és feltételezett hatéves időszakra. Az első nemzeti környezetvédelmi program a következőképpen számolt. Azt mondta, hogy a GDP, tehát a bruttó nemzeti termék viszonyított aránya az első két évben 1,4 százalékra emelkedik, aztán majd eléri az 1,7 százalékot, s az utolsó id őszakban, 20002002ben a 2,2 százalékot. (13.10) Igen, ez lett volna a kívánatos, és a mindenki számára megnyugtató arányszám. Ehhez képest a beruházások aránya a GDPhez képest 1996ban 1,03 százalék; 1997ben ugyancsak 1,03 százalék; 1998ban 1,1 százal ék; 1999ben 1,13 százalék. 2000ben volt egy visszaesés, sajnálatos módon itt először nem érte el az 1 százalékot, 0,99 százalék volt; 2001ben 1,07 százalék, és 2002ben 1,02 százalék. Tehát összességében a várakozásnak megfelelő eredmények, illetve pénz ügyi ráfordítások nem jelentkeztek. Viszont mit jelent számokban a környezetvédelmi beruházások mértéke? Én most a 2002. évi áron sorolnám fel a környezetvédelmi beruházások értékét. A 2002. évi áron ez 1996ban 131 milliárd forintnak, 1997ben 131 milliár d forintnak, 1998ban 139,7 milliárd forintnak, 1999ben 142,2 milliárd forintnak, 2000ben 147,6 milliárd forintnak, 2001ben 168,5 milliárd forintnak és 2002ben 170 milliárd forintnak megfelelő ráfordítást jelent. Tehát a tendenciában valóban van egy el mozdulás, ami egy intenzív növekedési folyamatot feltételez, de összességében ez a pénzügyi forrás az előttünk álló feladatok megoldása kapcsán nyilván nem tette lehetővé, hogy a közgazdasági helyzet mindenben megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amikhez - az átfogó értékelések alapján - a nemzeti környezetvédelmi program előirányzatokat tartalmazott, illetve amely programok megvalósítását célul tűzte ki. Tisztelt Országgyűlés! Nyilván ezek a számadatok, ezek a beruházási összegek nem az optimista várakozás nak megfelelően alakultak. De nézzük meg, hogy milyen helyzetből indult 1997ben a nemzeti környezetvédelmi program, és ehhez képest milyen fejlesztések valósultak meg sorban, azokat a környezetvédelmi elemeket figyelembe véve, amelyeket maga a program is megcélzott. A levegőtisztaság védelme terén a program időszaka alatt a szennyezett és a mérsékelten szennyezett levegőjű területek nagysága 13,2 százalékról 11 százalékra csökkent. A közlekedésből származó ólomemisszió megszűnt. Ez óriási dolog, hiszen az ólomemisszió kiszűrése nemcsak pénzügyi ráfordítást jelentett, hanem nyilvánvalóan egy társadalmi elfogadottságot is annak irányába, hogy a környezeti károk mérséklése érdekében magának a fogyasztónak is, a környezetet szennyezőnek is költségeket kell váll alnia, és ezt a program teljes egészében teljesítette.
