Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2974 Összefoglalva az elmondottakat, azt javaslom a parlamentnek, hogy a bizottság ajánlása alapján, tehát a bizottság határozati javaslata alapján fogadja el az ORTT elmúlt évről szóló besz ámolóját, és kiegészítem ezt azzal, hogy fontolja meg az elnök úr imént elhangzott szavait, nevezetesen, hogy foglalkozzon átfogóan és lehetőleg kicsinyes politikai szempontok nélkül a médiatörvény szükséges módosításával. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Nem kívánnak a kormány jelen lévő képviselői élni ezzel a lehetőséggel. Tisztelt Országgyűlé s! Most a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Ismételten megadom a szót Pető Iván úrnak, a kulturális bizottság elnökének (Jelzésre:) , aki jelzi, hogy az előbbi, előterj esztőként elmondott mondanivalójával a bizottság többségi álláspontját is ismertette. Megadom tehát a szót a kisebbségi vélemény előadójának, Erdős Norbert képviselő úrnak. ERDŐS NORBERT , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ORTT beszámolója formailag korrekt beszámolónak tűnik, ugyanakkor a tartalom ijesztő, ijesztő az, ami 2003ban a magyar médiában történt. Két olyan téma van, amit mindenképpen érdemesnek ítélünk továbbgo ndolásra. Az egyik a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának kérdése, a másik pedig a brutalitás terjedése a médiában. A beszámoló táblázatai azt bizonyítják, hogy semmilyen előrelépés nem történt a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának kérdésében az elmúlt id őben, sőt még visszaesés is tapasztalható. A másik téma a brutalitás, az erőszak és a tragédia terjedésével kapcsolatban tapasztalható. Úgy tűnik, hogy sem az ORTTnek, sem a napi gyakorlatnak nem sikerült megállítania azokat a tendenciákat, amelyek e tére n jellemzőek voltak. Ha a közszolgálati televízió vagy általában a televíziók, az elektronikus média hírműsorait nézzük, azt állapítja meg az ORTT beszámolója is, hogy a politikai kérdéskör visszaszorulása volt megfigyelhető, és a beszámolók inkább a katas ztrófákról, bűncselekményről szólnak nagyrészt, tehát ezek vették át a közszolgálati és a kereskedelmi televíziókban, rádiókban is a hírműsorokkal kapcsolatos elképzeléseket, és ezek voltak meghatározók a hírműsorokban. A politikának is végig kell gondolni a szerepét, hogy hogyan lehetne ezek ellen a tendenciák ellen tenni, egyrészt, hogy a tájékoztatás pártatlansága javuljon, másrészt, hogy az erőszak mértéke a médiában csökkenjen, mert ez borzasztó pusztító hatással lehet az emberek lelki életére és a pol itikai életre egyaránt. Ezért sem tudjuk elfogadni ezt a beszámolót, mert ha elfogadnánk, akkor úgy tennénk, mint ha egyetértenénk azzal a gyakorlattal, amely a magyar médiát jellemzi, jellemezte 2003ban is. Sokkal alaposabb, következetesebb munkára van s zükség annak érdekében, hogy ezeken a tendenciákon változtatni tudjunk. (11.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Az ORTT beszámolójával kapcsolatban már több bizottsági ülésen felmerült a szervezet költségvetése, pénzügyi gondjai, a civil szervezetekkel kapcsola tos, a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségébe, illetve a nagykuratóriumokba történő beválasztásának ügye, több szervezet ellehetetlenítése, ennek a problémának a jogi megoldatlansága. További probléma, hogy a magyar média világában nem kap elég han gsúlyt, nem nagyon szólalhatnak meg a civil világ szereplői, a civil szervezetek és az ilyen közösségek hírei csak ritkán jelennek meg. A beszámolóban nem nagyon láttunk közösségi médiára utaló megjegyzéseket, pedig még mindig arról beszélnek, hogy Magyaro rszágon a tulajdonviszonyokat illetően duális médiarendszer
